A magyar kormány nem a gazdasági válság kezelésére szerződött, hanem a bizonytalanság és kockázatok első helyen való növelésére. Ez meglátszik a forint árfolyamán, a befektetők bizalmatlanságában és az adósságállomány brutális növekedésén. A kormány vagy nem tud, vagy nem is akar tenni a válság kezelésének érdekében - mondta el a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bokros Lajos.

A korábbi pénzügyminiszter úgy látja, a magyar gazdaság eleve legyengült állapotban lépte át a jelenlegi energia- és élelmiszerválság küszöbét. A megelőző öt év ésszerűtlen, szakszerűtlen és felelőtlen gazdaságpolitikája olyan mértékben meggyengítette a gazdaságot, hogy már belső folyamatok is növelték az adósságot, a hiányt és az inflációt.

A magyar kormány ugyanakkor védekezhetne, például a forint árfolyamának stabilizálásával. Ennek következtében ez az euróban és dollárban valóban jelentősen megnövekedett energiaár-emelkedés magyar forintban számolva alacsonyabb lenne. Ezzel szemben a kormány rontja tovább a forintot, ami elsősorban a jegybank bűne, de az intézmény függetlensége már régen elveszett, mert tökéletesen alá van rendelve a kormány kénye-kedvének - vélekedett.

Reagált arra is, hogy a héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1,25 százalékponttal emelte újra az alapkamatot, ami most már 13 százalékon áll. Ezzel együtt Matolcsy György bejelentette, befejezték a kamatemelési ciklust és másképp kívánnak küzdeni az infláció ellen.

Bokros Lajos szerint a jegybankelnök kijelentése azt sugallja, ő előre tudja, milyen lesz az infláció mértéke a következő időszakban. Azonban ez kiszámíthatatlan, mivel az inflációt jelentősen külső tényezők befolyásolják. Ha a jegybank nem hajlandó fellépni az akárhonnan érkező inflációs nyomás ellen, akkor a befektetők abból joggal levonják azt a következtetést, hogy nem érdemes tartani a forintot, eladják, és három nap alatt megint csak a kamatemelés ellenére romlott a forint árfolyama - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány az idei év első három hónapjában a hazai bruttó nemzeti jövedelem 5 százalékának megfelelő óriási összeget osztott ki politikai „cukorkaosztogatás” céljából.

Véleménye szerint arra számítottak a Fideszben, hogy ezt az összeget majd a második félévben pótolni fogja az Unió a rekonstrukciós és rehabilitációs alapból, ami 7,5 milliárd eurós járandóság lenne, azonban Brüsszel a jogállamisági deficitre hivatkozva vonakodik ezt az összeget kifizetni. A pénzhiány mérséklésére a pénznyomtatáshoz fordulhatna a kormány, ez azonban csak tovább fokozná az inflációt, és azonnal tönkretenné a forintot.

A kormány magatartása meglátszik a forint árfolyamán, a befektetők bizalmatlanságában és az adósságállomány brutális növekedésén. Éppen ezért fenntartja az a véleményt, miszerint a magyarországi gazdasági válság elmélyülésének első és legfontosabb tényezője a mai „önkényuralmi” kormány.