Az ügyre rálátó illetékesek pontosították lapunknak, hogy milyen következményekkel jár a tavaly decemberi brüsszeli döntés az alapítványi egyetemek által pályázható uniós finanszírozásra. E szerint a 21 érintett felsőoktatási intézmény pályázhat a most kiírt vagy ezután induló Erasmus+ programokban való részvételre, de Brüsszelben addig nem írnak alá velük szerződést, amíg a magyarországi hatóságok meg nem szüntetik a pénzügyi szankcióhoz vezető okokat.

Ha a kabinet gyorsan cselekedne, és ennek nyomán a támogatást felfüggesztő EU Tanács is kedvező döntést hozna, akkor elkerülhetővé válna, hogy ezek az egyetemek kimaradjanak az oktatási csereprogramok bőkezű EU-s támogatásából.

Az Erasmus+ esetében a kérelmek benyújtásától néhány hónap telik el az EU pénzügyi kötelezettségvállalását rögzítő megállapodás aláírásáig. Egy februárban lejáró határidejű pályázat például június-júliusig simán eljuthat a szerződéskötés fázisába, ezért fontos, hogy a magyar döntéshozók addigra teljesítsék a brüsszeli elvárásokat. Ebben az esetben ugyanis egyetlen pályázó egyetemet sem fog kellemetlen meglepetés érni. Emiatt is lényeges, hogy az intézmények a megnyíló lehetőségekre pályázzanak, hangsúlyozták forrásaink.

Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen intézkedéseket vár el az Orbán-kormánytól a helyzet megoldása érdekében.

Az biztos, hogy november végén kelt értékelésében kifogásolt egyes, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos jogszabályi változásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy politikusok állást töltsenek be ezeknek az alapítványoknak az irányító testületeiben.

Ez a bírálat szerepel a pénzek felfüggesztéséről megszületett EU tanácsi határozatban is.

Az alapítványi egyetemeknek járó támogatás felfüggesztéséről tavaly december közepén döntöttek a tagállamok, amikor a közösségi forrásokkal elkövetett rendszerszintű korrupció miatt egyúttal befagyasztottak 6,3 milliárd eurót az országnak járó kohéziós támogatásokból. A pénzek zárolásának megszüntetését több feltétel teljesítéséhez kötötték, ezek egyike azzal függ össze, hogy az érintett felsőoktatási intézmények kuratóriumait fideszes politikai kinevezettekkel töltötték fel.

Megbízható forrásokból származó információink szerint az alapítványi egyetemeket érintő források felszabadításához elegendő lenne bizonyos szabályok tisztázása vagy megváltoztatása, nem kéne feltétlenül megvárni vele minden, a korrupcióval kapcsolatos uniós kifogás felszámolását.