A koronavírus-járvány hatása és a rá irányuló figyelem egész Európában rámutatott a gyengeségekre a rákbetegséget kezelő egészségügyi rendszerekben és a rákkutatásban. Ha ezzel nem foglalkoznak sürgősen, az majdnem egy évtizeddel visszaveti a rákos megbetegedések terén elért eredményeket – állítják vezető egészségügyi és tudományos szakértők a Guardian cikke szerint.

A Lancet Onkológiai Bizottságának friss jelentése arra figyelmeztet, hogy a járvány egyik járulékos következményeként az egészségügyi szolgáltatások gyors átcsoportosításának, illetve a lezárásoknak káros hatása volt a rákbeteg-ellátásra, a rákkutatásra és a rákos betegekre. A szakértők becslése szerint a koronavírus-járvány alatt egész Európában mintegy egymillió rákdiagnózis maradhatott el.

Bizonyítékok mutatják, hogy a betegek nagyobb hányadát diagnosztizálják a rák későbbi stádiumában a járvány előtti arányokhoz képest, mindez pedig még évekig fogja terhelni az egészségügyi rendszereket. Arra is figyelmeztetnek, hogy a későbbi stádiumban diagnosztizált rákbetegség veszélyezteti a túlélést is, és hozzájárul sok európai rákbeteg életminőségének a romlásához.

A jelentés megállapította, hogy az egészségügyben a járvány első évében 1,5 millióval kevesebb rákos beteget láttak el, és minden második rákos beteg nem részesült időben műtétben vagy kemoterápiában. Mintegy 100 millió szűrővizsgálat maradt el, és a becslések szerint a lemaradás miatt akár 1 millió európai polgárnak is lehet diagnosztizálatlan rákja.

A jelentés szerint az Ukrajna ellen indított orosz támadás újabb hatalmas kihívást jelent az európai rákkutatás számára. Oroszország és Ukrajna ugyanis a klinikai rákkutatás két legnagyobb támogatója a világon. A bizottság előrejelzése szerint a Brexit is negatív hatással lesz az európai rákkutatásra – írja a Guardian.