Van-e ebben az országban bármi, ami jobban drágul, mint a benzin? – kérdezhetik az autósok tankolásnál. Még jó, hogy vannak statisztikusok, akik erre egész konkrét választ tudnak adni:

igen, az étolaj.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy a járműüzemanyagok átlagos ára szeptemberben 21,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a több száz tétel közül, amelyből az inflációs mutatót kiszámolják, csak az étolajnál mértek ennél nagyobb, 32,6 százalékos drágulást, a listán harmadik dohányáru is csak 17,8 százalékos drágulást mutatott.

És ezek még csak szeptemberi számok voltak, pedig azóta még tovább drágult az üzemanyag. A holtankoljak.hu adatai szerint 496,8 forintba kerül az országban átlagosan egy liter 95-ös benzin, a gázolaj literenkénti átlagára pedig már az 500-as rémálomhatár fölött van, 513,2 forintnál.

De pontosan miből áll össze ez az ár?

Amikor valaki fizet a benzinkútnál, a pénzének körülbelül fele az államkasszába vándorol. A legnagyobb tétel ebből az általános forgalmi adó – a világrekordot jelentő magyar áfa 27 százalékos, azaz a mostani átlagárakkal számolva a benzinnél 134,13, a gázolajnál 138,56 forint literenként.

A jövedéki adó majdnem ugyanekkora tétel. Ebben nem százalékokat számolnak, hanem fix az adó nagysága: a benzin esetében 120, a gázolajnál 110,35 forint literenként. (Mivel az áfa még a jövedéki adóval megnövelt tételre rakódik rá, mondhatjuk, hogy az állam még az adót is adóztatja.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezt negyedévenként határozza meg, és annyi számít ilyenkor, hogy a kőolaj világpiaci ára az előző negyedév első 75 napjában 50 dollár alatt vagy fölött volt-e. A mostani példánál maradva: mivel idén július 1-je és szeptember 15-e között a Brent olaj hordónkénti ára napi átlagban 72,43 dollár volt, az 50 dollár fölötti árnál érvényes adót kell fizetni az október 1-je és december 31-e közti negyedévben. Ha 50 dollár alá esne az ár, akkor a benzin literének jövedéki adója 125, a gázolajé 120,35 forintra emelkedne.

Erre jön rá még az a literenkénti nagyjából 4 forint, amely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kasszájába kerül. A szövetség feladata biztosítani azt, hogy legyen az országban elég tartalék kőolajból, benzinből és gázolajból, hogy ha bármilyen ellátási zavar jelentkezne, akkor se ürüljenek ki a benzinkutak. 2020 júniusa óta minden megvásárolt liter benzin után 4,145 forintot, a gázolajnál literenként 3,883 forintot utalnak át a szövetséghez.

Ezeket összeadva az jön ki: a 496,8 forintból, amit egy liter benzinért kifizetnek, összesen 258 forintot kap meg az állam, valamint a készletezők, a gázolaj 513,2 forintjából 252,7 forint ez a rész.

Minden másnál becslésekből tudunk kiindulni. A szakmai konszenzus szerint jó becslést jelent az, ha úgy számolunk, hogy a nagykereskedők 4 százalékos árréssel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy literenként körülbelül 20 forint marad a nagykereskedőknél. A kiskereskedelmi árrés már változékonyabb, nyilván egy autópálya benzinkútjánál sokkal magasabb árréssel dolgoznak, mint egy mellékút benzinkútjánál egy kisváros szélén, de általában 2-3 százalék körüli árrés a megszokott.

Ha mindezeket a tételeket kivonjuk a végösszegből, akkor marad a benzin esetében körülbelül 206, a gázolajnál 227 forintos termelői ár. Ezt jelentős részben a globális olajár mozgatja, és mivel Magyarországra minden csepp üzemanyag külföldről jön, a forint árfolyamának változására is extrémen érzékeny az árnak ez a része. Amikor azt halljuk, hogy a kőolajár emelkedése miatt drágul a benzin, vagy hogy a forint gyengülése sem segít, akkor érdemes tudni, hogy ez a teljes összeg kevesebb, mint felét befolyásolja.

És mit jelent mindez az állam számára, ahol nem száz, hanem százmillió forintokban számolják a bevételt?

A Magyar Ásványolaj Szövetség összesítése szerint idén a harmadik negyedévben 320 millió liter 95-ös benzint és 574 millió liter dízelt adtak el az országban. Ha ugyanilyen fogyasztás lenne a negyedik negyedévben is, akkor az a mostani átlagárral számolva azt jelentené, hogy csak az év utolsó három hónapjában 102 milliárd forint jövedéki adó és 122 milliárd forint áfa érkezne az államkasszába. (Ez 19 milliárd forinttal többet jelent három hónapra, mint ha csak 400 forintba kerülne a benzin – úgy számolva, hogy akkor valószínűleg 50 dollár alatt lenne a kőolaj, emiatt magasabb adókulcs vonatkozna rá.)

Jövedéki adóból tavaly a teljes évben 1196, áfából 4669 milliárd forint bevételt szerzett az állam, jól látszik, hogy az üzemanyag ezen belül komoly tételt jelent.

Ráadásul a drágulásról szóló híreket még csak annyival sem lehet elintézni, hogy senki ne autóval menjen étolajat venni, vagy ha megtette és ideges lett az árak miatt, akkor ne gyújtson rá. Mivel a szállítási költségekbe beépül az üzemanyagár, a drágulást az is megérzi, akinek nincs autója, amint vásárolt bármit, amihez valamit szállítani kell. De ha csak a benzinkutaknál elköltött pénzt nézzük, már az óriásit dob az árszínvonalon: a KSH fogyasztói kosarában, amelyből az inflációt számolják, majdnem 6 százalékos súlya van az üzemanyagárnak.

Az autóforgalom és az üzemanyag-fogyasztás azonban a drágulás ellenére nem csökken. Amellett, hogy sokan lehetnek, akik már most is inkább a tömegközlekedést vagy a kerékpárt választják autó helyett, azoknak a döntő többsége, akik most autóznak, inkább csak dühöngenek, amikor drágul a benzin, de kifizetik a magasabb árat is. Sőt, a forgalmi adatok alapján még csak azt sem lehet mondani, hogy csak azok döntenek így, akik olyan helyen laknak, ahol nem jó alternatíva a tömegközlekedés, vagy olyan a munkájuk, hogy ahhoz muszáj az autó.

Amikor nemrég arról kérdeztük az olvasóinkat, hány forintos benzinárnál fontolnák meg, hogy kevesebbet autóznak, a legtöbben, a válaszadók 34 százaléka, azt mondták, hogy már eljutott az ár erre a szintre. Majdnem ugyanennyien mondták azonban azt, hogy nem létezik ilyen lélektani határ, akármennyibe kerülne a benzin, ők kifizetnék.