A csütörtökön 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az Unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írják le a magyar törvényt.

Egy újabb támadás a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok ellen

Nem egyedi esetről van szó, hangsúlyozza a Parlament. Ehelyett a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé", miközben az államilag támogatott LMBTIQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni, jelenti ki a Parlament.

A jogsértés folyamatának legutóbbi állomásai között szerepel például az Alaptörvény 2020. decemberi módosítása, amelyben rögzítették, hogy „az anya nő, az apa pedig férfi", és a transznemű és interszexuális emberek nemének jogi elismerésére vonatkozó de facto tiltás.

A képviselők szilárd elkötelezettségüket fejezik ki a gyermekek jogainak védelme mellett, és kijelentik, hogy a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTIQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie.

Sürgős fellépésre van szükség

A képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy a magyar LMBTIQ-ellenes jogszabály ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eljárási eszközt az Európai Bíróságon, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén. A tagállamokat arra kérik, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor vigyék az ügyet az Európai Bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A Parlament emellett egy sor ügyet felsorol, ahol azonnal alkalmazni lehetne a jogállamisági mechanizmust az Unió költségvetésének védelmére, és komoly kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezete megfelel az uniós jogszabályoknak. Felszólítja a Tanácsot, hogy sürgősen hagyjon fel a megkülönböztetés ellen tervezett irányelv elfogadásának tíz éve tartó akadályozásával, és a Bizottsággal együtt karolja fel a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló parlamenti kezdeményezést.

A Parlament aggodalommal állapítja meg, hogy a magyar törvény hasonlít az „LMBT-propagandáról" szóló 2013-as orosz törvényre, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az Unióban zajló LMBTIQ-ellenes kampányok finanszírozását.

Háttér

A magyar Országgyűlés 2021. június 15-én szinte egyhangúlag (157 szavazattal, egy ellenszavazat mellett) olyan jogszabályt fogadott el, amely a pedofília elleni küzdelem örve alatt korlátozza a szólásszabadságot és a gyermekek jogait, mert 18 éven aluliak számára megtiltja az LMBTIQ-emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenítését az iskolai oktatási anyagokban és a televízióműsorokban. A jogszabály ma lépett életbe.

A Parlament Litvánia és Lettország kapcsán korábban már elítélte azt a gyakorlatot, amikor a kiskorúaknak szánt információkról szóló törvényekkel visszaélve cenzúrázzák az LMBTI-vonatkozású, elsősorban az oktatásban használandó vagy a médiában látható tartalmakat.