Újranyitni a devizahitelek kérdését

Szocialista politikusok a kormány bankokkal szembeni következetes fellépését várják el a devizahitelesek helyzetének a megoldására.
 
 

Újranyitni a devizahitelek kérdését

Szocialista politikusok a kormány bankokkal szembeni következetes fellépését várják el a devizahitelesek helyzetének a megoldására.
 
 
 
 
 

Újranyitni a devizahitelek kérdését

Szocialista politikusok a kormány bankokkal szembeni következetes fellépését várják el a devizahitelesek helyzetének a megoldására.

A kedden megtartásra került sajtótájékoztatón elsőként Szabó József a Hiteles Mozgalom vezetője mondta el a devizahitelekkel kapcsolatos véleményét. Kiemelte, hogy egy évek óta húzódó problémáról van szó és az év elején a Kúria egyértelművé tette, hogy a probléma kapcsán vizsgálni szükséges a bankok árfolyamkockázat vállalási felelősségét is. Ezt erősítette meg az elmúlt héten született döntés arról, hogy vizsgálni kell azt, hogy a bankok a hitel felvételekort milyen mértékben tájékoztatták az ügyfeleiket a kockázatokról.

A másik fontos dolog az, hogy a Európai Unió fogyasztóvédelmi felügyelete kimondta azt, hogy a szerződések megkötésekor „megtévesztő mulasztás” történhetett. Amikor a bank szándékosan téves információkat ad és ezzel ráveszi az ügyfelet a szerződéskötésre és az ügyfél számára fontos információkat pedig elhallgatja.

A lényeg az, hogy a devizahitel felvételekor az induló kamat alacsonyabb volt a piacon kínált többi hitelénél. Elhallgatták viszont azt, hogy a partnernek később arra lehet számítania, hogy az árfolyam változás esetén a törlesztő kamat lényegesen meghaladhatja a forint alapú hitelek kamatait.

Szakács László MSZP elnökhelyettese szerint a devizahitelesek problémájának kérdésében a politikusok nem beszéltek őszintén. Érveiket a saját aktuális érdekeik figyelembevételével mondták el. Az Európai Bíróság szeptemberben hozott ítéletével igyekezett ebben a kérdésben rendet teremteni.

A szeptemberi ítélet arról szólt, hogy a bíróságnak minden egyes esetben vizsgálnia kell azt, hogy volt-e megfelelő tájékoztatás a hitel kockázatokról és ezért megfelelő döntési helyzetbe került-e az ügyfél. Az áprilisban hozott másik ítélet pedig arról szólt, hogy az árfolyamkockázatot nem csak az adósnak kell felvállalnia.

Magyarországon a bíróságok és a jegybank szerint sem lehet tudni azt, hogy az árfolyam melyik irányba és milyen mértékben fog elmozdulni. A bankok a hitel folyósításakor felmérik az ügyfél vagyoni és jövedelmi helyzetét. Ennek alapján a bankok egy nagy apparátussal kockázat elemzésnek vetették alá a hitelt kérőt, és a lényeg, az árfolyamkockázat elemzése viszont elmaradt. Ebből látszik az, hogy az árfolyamkockázatról a devizahitelesek nem kaptak megfelelő tájékoztatást és erre lehet alapozni a bankokkal szembeni pereket. Ezzel egymillió négyszázezer devizahiteles aktáját lehet újra kinyitni.

Az MSZP azt javasolja, hogy egy olyan törvényt kell alkotni amelyben a kormány kimondja, hogy a bankok a deviza alapú szerződéseknél becsapták és megtévesztették az ügyfeleiket. Amelyik banknak ez nem tetszik pert indít az állammal szemben. Ebben az esetben maximum hét per lesz szemben a több mint egymillióval és végre a kormány nem a tőke oldalára állna. Ha most a kormány nem áll a családok oldalára, egy hét múlva május elsején lejár a kitelepítési moratórium és az országban a családok tízezreinek a kilakoltatását kezdik meg.

A Kúria a legutóbbi tájékoztatásban értelmezi az Európai Bíróság ítéletét és úgy foglalt állást, hogy a jogkövetkezményeket még vizsgálni kell. A szocialisták azt követelik, hogy az eddig hozott kilakoltatási intézkedéseket függesszék fel, újra számoltassák el a bankokat. Végül mondják fel az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal 2015-ben kötött megállapodást, ami azt tartalmazza, hogy a bankoknak egy forintjába sem kerülhet a devizahitelek forintosítása.

Mesterházy Attila parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a májusi Európa Unió parlamenti választás az Európa párti erők és az unió ellenes erők harcáról fog szólni. Ezért nagy a tét Európa számára és ennek megfelelően Magyarország számára is.

Európában a tét arról szól, hogy a nacionalista, illetve a populista pártok kerülnek-e többségbe, vagy pedig azok a pártok amelyek látják az unió problémáit, de ezen változtatni akarnak úgy, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében még egy erősebb együttműködést szeretnének kialakítani. Magyarországon is megtalálhatóak azok akik egy laza szövetséget szeretnének nemzetállami szinten, és vannak akik az erős együttműködésben látják a fejlődés útját.

Legfontosabb az, hogy minél többen menjenek el szavazni, ezzel is legitimitást adni az EU parlamenti választásoknak. Lényeges az, hogy a választók ne csak a kormányzati propagandát hallják meg, hanem nézzék meg azt, hogy annak a pártnak amire leadják a voksukat milyen célkitűzései vannak a magyar családok jövőjét illetően.

A szocialistáknak a célkitűzései között szerepel az európai minimálbér, és a minimál nyugdíj bevezetése, valamint a családi pótlék megemelése. Ezt egészítené ki még az egészségügy fejlesztése és ez a négy pillér szolgálná az igazságosabb szociális Európa felé történő elmozdulásunkat.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.