Mint korábban írtuk, Donald Trump egykori amerikai elnök ügyvédi csapata arra kért egy floridai bírót, hogy függessze fel az amerikai igazságügyi minisztérium által kijelölt nyomozók munkáját, és egy „független jogászt, egy különleges ügygazdát” nevezzenek ki, aki felügyelné a Trump floridai otthonában lefoglalt iratok felülvizsgálatát.

Ebben a keresetben arra hivatkoznak, hogy az igazságügyi minisztérium azért sem vizsgálhat bizonyos dokumentumokat, mert azok ún. executive privilege, vagyis elnöki különleges jogok alá esnek. A Guardiannek nyilatkozó szakértő szerint az ilyen besorolású dokumentumoknak mindenképpen a Fehér Házban kellett volna maradniuk, onnan pedig a nemzeti levéltárba kellett volna kerülniük. Ez az érvelés tehát egy beismeréssel is felér.

Az executive privilege lehetővé teszi, hogy az amerikai elnök és kormánytagok kommunikációja ne kerülhessen a nyilvánosság elé, azt bírósági eljárásokban ne lehessen kikérni. Általában olyan iratokat szoktak védeni ezzel a besorolással, amelyek nyilvánosságra kerülése az amerikai kormány megítélése szerint akadályozná a kormány normális működését.

Az FBI augusztus 8-án házkutatást tartott Donald Trump Mar-a-Lago nevű birtokán, mert a hatóság gyanúja szerint az exelnök 2021 januárjában nagyjából 700 oldalnyi államtitoknak minősített dokumentumot vitt magával. Ez illegális. Trump ügyvédei azzal érveltek, hogy Trump még elnökként feloldotta minden dokumentum titkosítását, amihez joga van, így lényegében semmilyen államtitoknak minősülő papír nem volt nála. Ha viszont ez igaz, akkor az nem lehet az, hogy az elnöki előjogok továbbra is védik a lefoglalt iratokat.