Hősök a Don kanyarban
„A háború egy őrültség, ami mindent lerombol és elpusztít” mondta Ferenc pápa, az első világháború kitörésének centenáriumán.
Ezen a januári napon a templomokban a magyar katonák ezreiért imádkoznak azokért, akik 1943. januárjában a Don kanyarban vesztették el az életüket. Ezeknek az embereknek az álma a béke volt, és ezt szeretetben, a családjuk körében akarták megélni.
Napjaink problémája is az, hogy sokan szeretnének az emberbarátaikkal békében és szeretetben élni, de az „isteni együttműködés” hiánya miatt ezt nem tehetik meg - ezekkel a gondolatokkal kezdte a megemlékező szentmisét Szécsi Ferenc plébános, kisegítő katolikus tábori lelkész Balatonfűzfőn, a Jézus Szíve Plébánia-templomban.
A misét követően a rendezvény, a templom kertjében folytatódott. A Himnuszt eléneklését követően, Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnemi főnöke mondott ünnepi beszédet.
Beszédében kiemelte, hogy ez a dátum a magyar történelemben nagy jelentőséggel bír. Magyarország, Európa szívében mindig a nagyhatalmak ütköző pontjában állt, és ennek mi voltunk a vesztesei. A nagyhatalmak az érdekeiknek megfelelően elvetették az „ellenségeskedés magját” és élvezték az „oszd meg és uralkodj” igazságának hasznát.
A 2. Magyar Hadsereg frontra küldését az akkori magyar kormányzattól, a németek kényszerítették ki. A magyarok nem voltak felkészülve erre a háborúra. A katonák a felszereltségükben, fegyverzetükben is lényegesen elmaradtak az ellenfeleiktől és rossz volt a csapatok utánpótlás támogatottsága is. Ezért az orosz fronton nagyon sok magyar katona vesztette az életét és a mai napig ismeretlen a valós áldozatok száma. Katonáink távol a hazától névtelenül, tömegsírokban fekszenek.
A ma emberének tisztelettel kell fejet hajtania a jeltelen sírokban fekvő honfitársai tragédiája előtt. Ettől csak az lenne a nagyobb szomorúság, ha az utókor elfeledkezne a katonái hősiességéről- fejezet be beszédét Sáfár Albert dandártábornok.
Az ünnepség végén, a résztvevő katonai, polgári, valamint egyházi vezetők és a társadalmi szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a templom falán lévő emléktáblánál.
A szózat eléneklését követően, a takarodó hangjaival búcsúztatták a doni ütközetben elhunyt magyar katonákat.