Ezzel szemben a valóság, hogy az orosz gázszállításokra az EU mind ez idáig semminemű behozatali tilalmat nem rendelt el. Ugyanakkor az Ukrajna ellen intézett orosz támadás ellen kikelő uniós tagországok zömének gázellátását tavaly, mondvacsinált indokokkal, Vlagyimir Putyin állította le. Mivel az így fűtőanyag nélkül maradt államok gyorsan más beszállítóra váltottak, tavaly augusztus óta az európai energiaárak folyamatosan zuhannak. Mindezekről a kormányfő nem tett említést. Igaz, érveléséből ezúttal az a valótlanság is kimaradt, hogy az energiaárak a háború előtti szint „többszörösére” rúgnának.

A piaci gázár ugyanis ma már alig haladja meg az – évi több ezermilliárdos költségvetési támogatás révén, kétségkívül alacsonyan tartott – hazai lakossági rezsidíjakat. Bár a piaci szint az átlagfogyasztás feletti, tavaly bevezetett lakossági gázdíjnak immár csak a hetedére rúg, a kormány – tavalyi ígéretei ellenére – mégse csökkenti a tételt. A zuhanó piaci energiaárak miatt az a tavaly óta visszatérően hangoztatott összeg sem lehet valós, hogy az háztartások a rezsicsökkentés révén havi átlag 181 ezer forintot takarítanának meg.

Szerinte Magyarország jelentős energiabehozatala Paks 2 révén szüntethető meg. Az új atomerőmű szerinte csak azért nem működik már ma, mert Brüsszelben, a hazai baloldal tanácsára, sokat „akadékoskodtak” az engedélyezéssel. Ezzel szemben például Aszódi Attila, Orbán volt Paks 2-ügyi államtitkára épp a napokban vázolta a Portfoliónak, hogy a beruházás immár legalább 6 (más számítások szerint 9) éves csúszásából az unió rovására legfeljebb másfél év írható. A többi a kivitelezéssel megbízott, orosz állami Roszatom késedelme.

Ráadásul a szakértő ebben kedvező változásra sem számít. Más szakértők azt is cáfolták, hogy a több ezermilliárdba kerülő Paks 2 lenne az olcsó energia záloga. Bár Orbán Viktor szerint az új atomerőmű azért szolgálná energiafüggetlenségünket, mert annak fűtőeleme számos helyről beszerezhető, ezen kívül pedig sok napelemet is telepítenek, márciusban még új, gáztüzelésű nagyerőműveket jelentett be. Az Unión belül ugyanakkor már csak az Orbán-kabinet ragaszkodik mindkét energiahordozó oroszországi beszerzéséhez. A kormányfő kedvező példaként a 4-5 év múlva várható energiarendszert említette, miközben Paks 2 akkorra bizonyosan nem épül meg.

Bár a miniszterelnök szerint az energiaárak a világon mindenütt nőttek, a valóság, hogy az Egyesült Államokban tavaly alig drágult a gáz. Szavai szerint a magas tőzsdei árak miatt Magyarország (euróban) milliárdos többletet fizet az energiáért. Ez csak tavalyra volt elmondható. Bár emiatt „nem rajong a háborús spekulánsokért”, azt nem említette, hogy az eurómilliárdos többletet az oroszoknak fizettük, így a piacok tavalyi feltüzelésének legnagyobb nyertese maga Putyin.

Bár szavaiban az áremelkedések okaként eddig használt „szankciós infláció” kifejezést most a „háborús infláció” váltotta fel, a szövegösszefüggés alapján ez alatt Orbán Viktor elsősorban nem Ukrajna orosz lerohanását, hanem az EU háborúpárti hozzáállását értette.