Csütörtökön a képviselők elfogadták az ENSZ november 6–18-i egyiptomi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) képviselendő parlamenti álláspontot. Véleményük szerint az éghajlat változása és a biológiai sokféleség csökkenése miatti válság az emberiség előtt álló legfőbb kihívások egyike.

Aggasztónak tartják, hogy a kibocsátási szakadékról szóló 2021. évi UNEP-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a világ még az egyes országok legambiciózusabb 2030-as vállalásainak teljesítésével sem kerülheti el az átlaghőmérséklet 2,7°C-os növekedését. Így nem sikerülhet a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C-on belül tartani, illetve az 1,5°C-os cél felé közelíteni - amely célokat a Párizsi Megállapodásban fektettek le.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és annak következményei miatt a képviselők még sürgetőbb feladatnak tartják a globális energiarendszer átalakítását. Ugyan egyre több ország kötelezi el magát a klímasemlegesség (azaz a zéró nettó kibocsátás) mellett hosszú távon, a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a konkrét lépésekre már ebben az évtizedben szükség van. Annál is inkább, mert ezek a kötelezettségvállalások gyakran túl sokat ígérnek, és azt sem átlátható módon.

A G20-csoportnak és az EU-nak többet kellene vállalnia 2030-ra

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról és a RePowerEU tervről alkotott parlamenti pozíció elfogadásával az Európai Unió 2030-ra 55 százaléknál is többel tudná csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentik ki a képviselők. Felszólítják ugyanakkor az Uniót, hogy a G20-csoporttal együtt példát mutatva már a 27. éghajlatvédelmi konferencia előtt nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés mellett kötelezzék el magukat. Az Uniónak és a többi országnak ehhez igazodva a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat is felfelé kellene módosítani.

A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének finanszírozása

A Parlament állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy jelenleg az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országok klímavédelmi lépéseihez. Arra kéri a fejlett országokat, hogy 2022-ben végre teljesítsék a fejlődő országoknak 2020 és 2025 közötti időszakra megígért évi átlagosan 100 milliárd dollár kifizetését, amelyet aztán a maradék három évben is folyósítsanak.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) kapcsolatos parlamenti álláspont egyértelmű: az Uniónak legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételeknek megfelelő mértékben kell pénzügyileg támogatnia a legkevésbé fejlett országok dekarbonizációs törekvéseit.

A képviselők üdvözlik a veszteségekről és károkról indított glasgow-i párbeszédet, amelynek során a Parlament szerint a fejlődő országok finanszírozását kellene a középpontba állítani. Kölcsönök helyett egyértelműen a támogatásra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a fejlődő országok kivédhessék vagy minimálisra csökkenthessék és kezelhessék az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő káraikat és veszteségeiket.

Az állásfoglalást a képviselők kézfeltartással fogadták el.

Háttér

Az ENSZ 27. éghajlatvédelmi konferenciáján november 14. és 18. között egy európai parlamenti küldöttség is részt vesz majd.

A Parlament régóta szorgalmazza, hogy az EU szabályozási eszközökkel is tegyen többet az éghajlat és a biodiverzitás védelméért. 2019. november 28-án klímavészhelyzetet hirdetett. 2021 júniusában elfogadta az európai klímarendeletet, amely az európai zöld megállapodásban 2050-re előirányzott klímasemlegességből jogi kötelezettséget formált az Európai Unió és tagállamai számára. A Parlamenten belül jelenleg is folyik az egyeztetés a tagállamokkal az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomagról, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a 2030-ra kitűzött ambiciózus célokat.