Az Európai Tanács elnöke visszautasítja a bírálatokat az uniós csúcstalálkozó határozatai kapcsán, ideértve, hogy a jövőben a jogállamisághoz kötik a támogatások folyósítását – írja a FAZ.

Charles Michel a Bizottság elnökével ért egyet, mármint hogy mondhat bármit Orbán Viktor és lengyel kollégája is, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot. Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán. Azon kívül tartalmazza, hogy a Bizottság javaslatokat tesz le az asztalra arra az esetre, ha valamely tag megszegi a közös normákat. A szankciókat kétharmaddal kell majd elfogadni.

A politikus elmondta, hogy az állam- és kormányfők igen nyíltan vitatták meg ezt a kérdést, ám arra még vissza kell térni. Az eljárás ügyében ugyanis még nem minden tisztázott.

A Frankfurter Rundschau arról ír: a bajor kormányfő megkerülte a választ arra kérdésre, hogy mi kerekedett felül pár napja a legfelső szintű uniós fórumon: a szolidaritás vagy pedig a nemzeti önzés.

Markus Söder úgy válaszolt: a legfontosabb, hogy el tudták kerülni a kudarcot, mert az azt jelentette volna, hogy Európa ki van szolgáltatva a fertőzésnek. Ugyanakkor nagyon is vállalható kompromisszumot értek el, és újra egységes a szellem. Az együttműködést azonban javítani kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy segítenek a Délnek, másfelől pedig újraértékelik a kapcsolatokat a keleti partnerekkel. Máskülönben csak még mélyebbek lesznek az árkok.

Az újságíró erre megjegyezte, hogy Magyarország és Lengyelország darálja be a demokratikus jogokat, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét.

A bajor vezető erre úgy reagált, hogy az értékek mindenki számára kötelezőek, ám ezzel párhuzamosan újfajta párbeszédkultúrát kell kialakítani. Kapcsolatba kell lépni a civil szféra különféle áramlataival. A magyarok és a lengyelek közt is sok híve van az európai együttműködésnek. Mint mondta, ez még akkor is így van, ha a jogállam ügyében többet is tehettek volna a csúcs részvevői. Ugyanakkor kiemelte, hogy a koronaválság remélhetőleg bizonyította: csak a kölcsönös szolidaritás segít.

Az Economist vezércikke úgy értékeli, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón kidolgozott pénzügyi segély elhárítja az egész unió gazdasági visszaesésének veszélyét, sőt oly mértékben megerősíti az EU-t, amit aligha képzelt volna bárki is akár pár hónappal ezelőtt. Még akkor is így van ez, ha az autokrata Orbán Viktor felháborított mindenkit, akinek számít a jó kormányzás. Hiszen a jogállami kritériumok felvizezését követelte. Igénye nem sok jót ígér a költségvetési unió szempontjából. Ilyen szintű bizalmatlanság mellett alighanem igen sok gusztustalan alkudozás árán lehet csak majd előbbre lépni. A négy takarékos országot nagyobb visszatérítésekkel vették meg.

A demokratikus elvek kikényszerítését felpuhították, hogy megbékítsék Orbánt. A két hős azonban Angela Merkel és Emmanuel Marcon, mert mindketten túlléptek a szűk nemzeti érdekeken és európai megoldásra törekedtek. A nagyok összefogása idegesíti a kisebbeket, és amit a francia elnök nehezen elért precedensnek tekint, az Rutte számára síkos lejtő. De az biztos, hogy az EU jövőjét a német és a francia vezető építi.