Az unió kormányközi döntéshozó fórumán, az EU Tanácsában kedden délelőtt tartották a második meghallgatást a magyarországi helyzetről.

Az eseményről élőben tudósított a helyszínről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár, aki Twitter-bejegyzéseiben többek között azt írta, hogy "a sorosisták megint egy ideológiailag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát".

Posztjai nem maradtak visszhang nélkül, ugyanis a kétórás, zárt ajtók mögött tartott meghallgatás végén a soros elnökség képviseletében felszólaló finn miniszter, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az "elfogadhatatlan" és az EU szabályait sértő magatartásra.

Felszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is, aki azt mondta: elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal. Az EU-elnök ezután közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A magyar delegáció válaszul bejelentette, hogy Kovács Zoltán nincs az ülésteremben. Ami igaz is volt, mert már véget ért a meghallgatás. A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá az uniós miniszterek. Az EU kormányközi döntéshozó fórumán ez volt a második meghallgatás a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes eljárás keretében.

A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben. Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders biztos fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták tájékoztatása szerint mindketten leszögezték, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, míg a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két politikus az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében. A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

Forrásaink szerint a svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért “egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a Médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon.

A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra csakúgy, mint a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására. Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait “részletesnek és jogi természetűnek” nevezték a lapunk által megszólaltatott EU-diplomaták.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus lapunknak azt mondta: a nem-hivatalos reggelin minden tagállam részt vett, miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.)

Delbos-Corfield "bátorítónak" nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország — például Németország, Hollandia és Dánia — képviselője hangoztatta, hogy a folyamatot végig kell vinni. Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak. Forrás 24.hu