A Parlament csütörtökön 499 szavazattal, 136 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett jóváhagyta a Bizottság 2018-as elszámolását (amely az uniós költségek 94 százalékát fedi le). A képviselők a határozatot indokló, 514 szavazattal, 95 ellenszavazat és 84 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban határozottabb védelmet kérnek az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnőzés ellen, és az uniós pénzek méltányosabb elosztását várják.

A Bizottságnak a csalások és az uniós pénzek egyenlőtlen elosztásának megakadályozása céljából felső határt kellene szabnia az egy természetes személy által megszerezhető maximális közvetlen kifizetésre. Így egy költségvetési időszakon belül többé nem juthatnának több százmillió euróhoz egyesek.

A képviselők az uniós mezőgazdasági és kohéziós kifizetésekre vonatkozó adatokat valós időben feltüntető informatikai rendszer létrehozását kérik, amelyben többek között a végső kezdveményezettek is szerepelnének. A Parlament emellett várja a Bizottság tájékoztatását arról, ki az ötven legnagyobb uniós támogatást megszerző egyéni kedvezményezett az Unióban.

A Parlament olasz és szlovák esetekre utalva panasztételi eljárás kidolgozását kéri a Bizottságtól, amelynek segítségével a gazdálkodók értesíteni tudnák a Bizottságot a nagyarányú földfelvásárlásokról, a nemzeti hatóságok kötelességszegéséről, a szervezett bűnözési csoportok nyomásgyakorlásáról, vagy kényszermunka alkalmazásáról.

A képviselők azt is kérik a Bizottságtól, hogy adjon iránymutatást a politikai felsővezetés egyes tagjainak összeférhetetlenségével kapcsolatban. A Tanácstól az összeférhetetlenségre vonatkozó közös etikai normák elfogadását várja a Parlament. A képviselőket különösen aggasztja a cseh helyzet, és a cseh miniszterelnök közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő cégeknek adott kifizetések nyomon követését kérik a Bizottságtól.

Az állásfoglalás Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi, hogy a 2007–2013 közötti időszakban futó vidékfejlesztési program közbeszerzési eljárásaiban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiánya volt tapasztalható. A Parlament emellett aggodalommal állapítja meg, hogy a magyarországi operatív programokban 2007-ig visszamenően a szabálytalanságok szintje rendszerszintű probléma jelenlétére utal.

A képviselők hangsúlyozzák: mihamarabb el kell fogadni azt a jogszabálytervezetet, amely korlátozná az uniós források elérhetőségét azokban az uniós tagállamokban, ahol megsértik a jogállamiságot. A rendelettervezet elfogadása a tagállamokat tömörítő Tanácsban akad el.