Hét mondatból álló európai parlamenti választási programot jelentett be Orbán Viktor a Fidesz kampányindító rendezvényén. A követelésekkel azonban nem az a legnagyobb baj, hogy rövidek. Sokkal feltűnőbb probléma, hogy egyiknek sincs realitása. Hogy ezt bebizonyítsuk, sorra vettük őket.

A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!

Ahhoz, hogy ezt a kérdést alaposabban elemezni lehessen, Orbán Viktornak először azt kellene eldöntenie, pontosan mit ért a „migráció kezelésén”. Ha azt, hogyan kellene kezelni a menekültstátuszért jelentkezőket, van egy rossz hírünk: ezt nem az Európai Unió, hanem az 1951-ben elfogadott genfi konvenció szabályozza.

Ha a határvédelemre gondolt, akkor eláruljuk: a határvédelem nemzeti jogkör, nem véletlenül nem volt egy szava sem Brüsszelnek, amikor 2015-ben kerítést húztak a magyar határra – ahol magyar katonák és rendőrök látnak el szolgálatot, a magyar hatóságok üzemeltetik a tranzitzónákat és a magyar bíróságok döntenek a beadott kérelmekben.

Abban az esetben, ha mégis az Európai Unió elé kerülnek migrációs kérdések, nem árt tudni: az Európai Parlamentnek 21 magyar képviselője van, az Európai Bizottságban ott ül Navracsics Tibor, az Európai Tanácsnak pedig maga Orbán Viktor a tagja a többi uniós állam- és kormányfővel, akik mind a saját országukat képviselik, nem is beszélve a jogszabályok többségét hozó Tanácsokról, melyek a tagországok szakminisztereiből állnak.

Realitásérzék: 0%

Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!

Egyetlen uniós országot sem köteleznek migránsok befogadására. Ahogy azt Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos is elmondta a hvg.hu-nak adott interjúban: eddig két határozatot hozott az EU, az egyik a menekültek unión belüli áthelyezésére, a másik az unión kívüli országokból való áttelepítésére vonatkozik.

Az áthelyezés, ami valóban kötelező kvótákon alapult, egy egyszeri, rendkívüli intézkedés volt a válság kezelésére, és nem fogják megújítani. Ebben Magyarország egyébként sem vett részt, ezért ítélt el minket az Európai Bíróság. Az áttelepítés pedig mindig is önkéntes volt, és az is marad.

Realitásérzék: 0%

Senkit se engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül!

Senkit nem engednek be Európába érvényes igazolvány és dokumentumok nélkül. Ahogy azt a görögországi Leszboszon készült riportunkban leírtuk, az előfordul, hogy a görög partokra érkezőknél semmilyen papír nincs.

Ez esetben – mint ahogy akkor is, ha van náluk igazolvány – a menedékkérőket regisztrálják, majd valamelyik táborba szállítják, amit addig nem hagyhatnak el, amíg ügyükben meg nem hozták a döntést a hatóságok. Erre az időre ideiglenes menekültigazolványt kapnak, ha pedig valakiről azt állapítják meg, hogy nem jogosult a menekültstátuszra, visszaküldik. Ha valaki megszökik, és a zöldhatáron próbál szerencsét, nemcsak Magyarországon, hanem máshol is törvénysértést követ el.

Realitásérzék: 0%

Szüntessék meg a migránskártyát és a migránsvízumot!

A magyar kormány bevándorlásellenes kampányának egyik hívószava lett a migránskártya és a migránsvízum, amivel szerintük Brüsszel támogatja a migrációt. A probléma ezzel nem csak az, hogy a programot nem az Európai Unió, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága koordinálja.

A tények a következők: humanitárius vízumok bevezetésének javaslatára az Európai Parlament kérte fel az Európai Bizottságot, de a brüsszeli testület egyértelművé tette, hogy ez nem áll szándékában, márpedig így nem alkotható uniós jogszabály, az EP-határozat senkire nézve nem kötelező.

A "migránskártyákról" pedig a valóság az, hogy az EU-n belül egyedül Görögországban működik olyan program, melynek keretében a már regisztrált menedékkérők készpénz helyett előre meghatározott összeggel feltöltött, s mindenki számára sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb készpénzkártyán kapják az alapvető szükségleteik fedezésére szolgáló juttatásokat. A kártyatulajdonos személyazonosságát, jogosultságát havonta ellenőrzik, a kártyát bármilyen visszaélés esetén letiltják.

Realitásérzék: 0%

Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!

Kezdetnek már azt is nehéz eldönteni, hogy Orbán Viktor mit ért „Soros György bevándorlást segítő szervezetei” alatt. Magyarországon sincs olyan civil szervezet, amelyik azt állítaná, hogy támogatja az illegális migrációt. A magyar kormány többször felhozta példaként a Migration Aid, az Amnesty International és a TASZ programjait, de ők nem azt mondják, hogy jöjjenek ide minél többen, hanem azt, hogy a magyar állam tartsa be a törvényeket az ide érkezőkkel szemben.

Ami a határvédelmet illeti, az Európai Bizottság ad pénzt a határvédelemre, amiből többször részesült Magyarország is. A nemzeti programok keretében a Bizottság a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusban több mint 110 millió eurót szánt Magyarországnak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére. Ebből több mint 52 millió euró támogatja a határok védelmét.

A múlt hónapban a Bizottság a magyar kormány kérésére újabb 20 millió eurót utalt hazánknak, 2014 és 2015 között pedig a magyar kormány háromszor kapott rendkívüli támogatást, összesen 6,26 millió euró értékben. Ezeknek azonban mindössze körülbelül a 33 százalékát hívtuk le.

Realitásérzék: 0%

Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát!

Értelmezni is nehéz a kérdést, az Európai Unió tagállamaiban a törvények nemcsak előírják a vallásszabadságot és megvédik a vallásukat gyakorlókat, hanem súlyosan büntetik is a vallási alapú diszkriminációt. Igen, vallási eredetű bűncselekmények a világon mindenhol előfordulhatnak (Budapesten például egy rabbi fejéről verték le a kipát egy bevásárlóközpontban), de ezeket a törvény bünteti.

Realitásérzék: 0%

Bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!

Az uniós intézmények élén olyan vezetők állnak, amilyeneket az emberek megválasztanak. Az Európai Tanács a tagállamok állam- és kormányfőiből áll, őket közvetlenül választják országaik állampolgárai.

Az Európai Bizottságba a tagállamok delegálnak biztosokat, a bizottság elnökének kinevezését pedig annak az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia, melynek tagjait május 26-án, az európai parlamenti választásokon fogunk megválasztani. A legtöbb uniós jogszabályról döntő Tanácsok pedig a tagországok szakminisztereiből állnak.

Realitásérzék: 0%