Az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közötti esélyegyenlőség vezetik az EU alapjogainak listáját,

A válaszadók 52%-a szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás,

59 százalékuk támogatja országa EU-tagságát.

Az uniós értékek tekintetében az emberi jogok védelme világszerte (48%), a szólásszabadság (38%), a nemek közötti egyenlőség (38%) és a tagállamok közötti szolidaritás (33%) mint az Unió fenntartásának legfőbb alapvető értékei voltak a megkérdezettek által leginkább kiemelve. Magyarország esetén ez a sorrend kissé módosul: az emberi jogok védelme 1 százalékkal magasabb (49%) az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35%), a tagállamok közötti szolidaritás (35%) és a kisebbségek védelme (24%).

A prioritások sorrendje ugyan tagállamok között változékonyságot mutat, most először mondható el: a klímaváltozás a polgárok legfontosabb témája. Majdnem minden harmadik megkérdezett (32%) szeretné, ha a Parlament legfontosabb feladataként a klímaváltozással szembeni küzdelmet kezelné.

A magyar adat itt 30%, szintén a legmagasabb. Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%), a terrorizmussal szembeni harc (24%) és a munkanélküliség leküzdése (24%) a legfontosabbak az uniós állampolgárok szerint.

Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24%) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24%) a következő a fontossági listán; ezt követi a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21%).

Az elmúlt év során több millió polgárt mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések Európa- és világszerte. A klímavészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlameter adat is, hiszen a válaszadók abszolút többsége (52%) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban.

Ezt a légszennyezettség (35%), tengerek és óceánok szennyezése (31%) és az erdőirtás (28%) valamint a növekvő hulladékmennyiség (28%) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy a klímatüntetések hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez mind Európai, mind nemzeti szinteken. A magyar megkérdezettek 45%-a az éghajlatváltozást, 42%-a a növekvő hulladékmennyiséget, 36%-a pedig a légszennyezést nevezte meg, mint legégetőbb problémát.

Tízből hat európai (59%) támogatja országa uniós tagságát, ami harmadik éve magas támogatottságú adat az Európai Parlament őszi Eurobarometer felmérése szerint. A 2019 októberében felvett adatok mutatják, hogy az emberek egyre elégedettebbek az Unióban működő demokráciával: az európaiak 52 százaléka érez így (3 százalékpontos emelkedés).

Magyarország esetén az adat ennél magasabb: 60%. Ez a közelmúltbeli európai választások pozitív hozadéka is, hiszen a megnövekedett választói szám hozzájárul a demokráciával szembeni elégedettség-érzet növekedéséhez.

Az európai polgárok támogatják az EP erősebb szerepét is: a válaszadók 58%-a befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben látni. Ez 7 százalékpontos emelkedés 2019 tavasza óra és ebben az indikátorban 2007 óta a legmagasabb mért adat. Magyarországon ez az arány még nagyobb növekedést mutat: 12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt.

Végül, de nem utolsó sorban, a 2019-es Parlameter abba is fontos betekintést enged, hogy milyen típusú tájékoztatást szeretnének az uniós állampolgárok az Unióval kapcsolatban – és milyen módon tudnának jobban bekapcsolódni az uniós szakpolitikák kialakításába.

Összességében az európaiak háromnegyede (77%) szeretne az uniós intézmények munkájáról több tájékoztatást. A polgárok számára a legrelevánsabb területek az uniós törvényhozás hatása a mindennapi életre (helyi, regionális és nemzeti szinten) valamint az EP és képviselőinek tevékenysége. Forrás: Európai Parlament Kapcsolattartó Irodája