Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa március 20-án Christopher Robinson külügyi helyettes államtitkárnak megerősítette, Magyarország akkor is az Ukrajnán keresztül érkező gázt veszi, ha 2020 után lejár az ukrán-orosz tranzitszerződés – értesült a Népszava. Közvetve ez is szerepet játszhatott abban, hogy májusban Donald Trump Washingtonban fogadja Orbán Viktort.

Az Egyesült Államok célja, hogy ha már orosz gázt veszünk, akkor azt Ukrajnán keresztül fogadjuk, ne a később elkészülő Északi Áramlat 2-es vezetéken, így ugyanis – a NATO-hoz csatlakozni kívánó – Ukrajna továbbra is jelentős tranzitdíjra tehet szert.

Washington azt szeretné, ha a térség államai leszakadnának az egyoldalú orosz gázfüggőségről. A Népszava szerint az Orbán-kormány az elmúlt hetekben többször jelezte, kész a Fekete-tengeren – részben amerikai érdekeltségű cégek által – kitermelt román gázt venni.

Az energetika mellett a fegyvervásárlás a másik kulcstényező az Orbán-Trump-találkozó létrejöttében. A Népszava szerint az egymilliárd dollárosra tehető rakétavédelmi beszerzés mellett szóba jöhet a lejáró lízingszerződésű Gripenek kiváltása F-22-es vagy F-35-ös amerikai gépekkel.

Feledy Botond elemző szerint fontos, hogy a kormány mit ígért a találkozóért, de az sem mellékes, hogy Orbán Viktor kilenc évig azért nem kapott elnöki meghívót a Fehér Házba, mert nem folytatott kellően erős Atlanti-barát politikát.

Az első Orbán-kormány 2001-ben végül a svéd vadászgépek mellett döntött az amerikaiak helyett, ami meghatározta a 2010-es indulását is.

A fegyvervásárlás óriási szerepet játszhatott abban, hogy Orbán Viktor meghívását mostanra időzítették. Ezt már a Magyar Nemzet írja. A lapnak egyebek mellett a magyar—amerikai kapcsolatok utóbbi időben bekövetkezett látványos javulásával magyarázták diplomaták és szakértők, hogy Donald Trump május 13-án fogadja Orbán Viktort.

Régóta érett a találkozó, és sokan dolgoztak rajta – mondta egy névtelenséget kérő vezető diplomata, aki szerint az áttörést a nemrég aláírt védelmi együttműködési megállapodás és hazánk Izrael-barát politikája hozta meg.

Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a fehér házi találkozón szó lehet fegyverek, illetve az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) beszerzéséről is. A lap több forrása is jelezte, hamarosan nagyobb fegyverüzleteket, így amerikai rakétarendszer vásárlását is bejelenthetik. Az ilyen, forintban kifejezve több száz milliárdos üzletek gyorsították fel a lengyel és a román vezetők fehér házi invitálását is.

A két ország több kérdésben – így a migráció ellenzésé¬ben vagy a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezésével – is azonos álláspontra került. A lap szerint barátivá vált Szijjártó Péter és amerikai kollégája, Mike Pompeo kapcsolata. A Trump-adminisztráció meg akarja erősíteni kapcsolatát a közép-európai országokkal. A washingtoni találkozó mindkét ország és vezető szempontjából eredményes lehet – mondta a Magyar Nemzetnek Barry Casselman amerikai politikai elemző.

A CEU ügye Trump számára nem létkérdés – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A Corvinus Egyetem tanára szerint a Trump-kormány gyakorlati, nem ideológiai politikát folytat, a magyar álláspontok felsorakoztak az amerikaiak mellé, a budapesti székhelyű amerikai egyetem ügye ezért fokozatosan lekerült a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről. Forrás 24.hu