Két erős éve lehet Európának, ahogy a világgazdaságnak is, utána visszatér minden a járványt megelőző növekedési trendre – monda Daniele Fraietta, a Fitch Solutions globális elemzője a kutatócég háttérbeszélgetésén.

Az eurózónára vetítve ez idén 4,9, jövőre 4,3, utána és az azt követő években a „szokásosnak” mondható évi 2 százalékos növekedést jelent.

A Napi.hu kérdésére elmondta: akkor is csekély a valószínűsége, hogy a mostani kimagasló növekedési adatokat fenntartsák, ha az Európai Unió akár hosszabb távon is eltekint az éves államháztartási hiány és adósságcsökkentési elvárások érvényesítésétől.

Itthon is ez a válságintézkedések egyik alapja, lévén a kormány a járványhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében jóval a 3 százalékos küszöb feletti hiánnyal készül 2021 és 2022-re is, de sok más uniós tagállamban is hasonló a helyzet, miközben az államadósság már több fejlett országban is meghaladhatja a 100 százalékot.

Fraietta szerint épp az adósságszint tovagyűrűző hatásai miatt fogja ismét korlátozni a tagállami költekezést az EU. Már belátható közelségbe került a járványválság leküzdése, épp ezért fontos, hogy a tagállamok ismét meg tudjanak erősödni, és stabil költségvetési helyzetben legyenek egy esetleges újabb krízis esetében, és elkerülhető legyen a 2010 után látott kettős visszaesés.

Könnyen beüthet megint a krach

Mindezt rendkívül megnehezítheti, ha egy ország adóssága eleve kezelhetetlenül magas, és elbizonytalanítja a befektetőket, ha nem látják, hogy a hiányt megfelelően kezelik.

Az EU szomszédságában Ukrajna már most ilyen helyzetben van, a gazdasági helyzete és a reformok hiánya miatt komoly bajba kerülhet két éven belül lejáró nagyjából 5 milliárd dolláros kötelezettsége okán, amit nem fog tudni teljesíteni, ha a bizalom hiánya miatt nincs hozzáférése a nemzetközi befektetői piacokhoz.

Valamikor el kell dönteni, hogy az EU a rövidtávú növekedés érdekében inkább bevállalja az eladósodással járó távlati kockázatot, vagy előrelátóan hamarabb visszahozz a stabilitási elvárásokat – mondta Fraietta.

Nem éri meg

A Fitch Solutions közgazdásza szerint különösebb értelme se lenne engedni a tartós pénzkiáramlást, mivel a most látott kiugró növekedések világszerte és Európában, ami miatt Magyarországon is megközelítheti a 8 százalékos értéket a bővülés, csalóka képet mutatnak

Meghatározóan bázishatásokról van szó, lévén olyan mélyre esett a gazdaság a Covid-járvány kirobbanásakor, hogy ez mindenhol rekordokat eredményező gazdasági száguldást mutat. A kép ezért torz, nem történtek alapvető változások, a látottaknál kisebb helyreállítási ütem is kiugró statisztikai adatot jelentene.

Ezért is gondolja a vállalat, hogy 2022 után, amikorra ezek a bázishatások már kiesnek a számításokból az EU visszatér a korábbi növekedési szintre, amiket a járvány előtt a stabilitási kritériumok betartása mellett tudott elérni.

Keveset ér az uniós forrás

Többek között ezért sem váltja be jó eséllyel hozzáfűzött reményeket az unió NextGenerationEU programja – mondta Lorenz Unger vezető kockázatelemző. Ő azzal számol, hogy a teljes keretnek idén csak 10 százaléka jut el a tagállamokhoz, és 2023-ig is legfeljebb az elérhető támogatások és hitelek felét tudják hasznosítani.

Ennek több, tagállamonként eltérő, de mindenhol jelenlevő bürokratikus és tervezési okai vannak, amelyek lassítják az elérhető pénzek minél hatékonyabb felhasználását.

Ez aránytalanságokhoz is vezet, például a kelet-európai térség számára, ahol amúgy is jellemző, hogy az uniós költségvetési ciklusoknak a második felében tudják felvenni az elérhető források nagyobb hányadát.

Emiatt várhatóan a NextGenerationEU rövidtávú gazdaságélénkítő hatása csekély marad, összességében akkor tudnak a program keretében programok megvalósulni, amikor már amúgy is lefutottak a járvány hatásai, vagyis leghamarabb 2023-2024-ben.