Az állásfoglalást csütörtökön 448 szavazattal, 61 ellenszavazat és 75 tartózkodás mellett fogadták el. A jövőben legalább olyan szinten kell tartani az uniós kohéziós kifizetéseket, mint a 2021 és 2027 közötti időszakban, mondják a képviselők, akik további forrásokat várnak az éghajlati semlegesség felé vezető úton az alkalmazkodást segítő Igazságos Átmenet Alap 2-be.

A tagállamoknak nem lenne szabad visszaélni a kohéziós politika nyújtotta rugalmassággal: a források az uniós régiók hosszú távú felzárkóztatására állnak rendelkezésre, nem pedig költségvetési problémák kezelésére. A Parlament emellett javasolja, hogy a kifizetési folyamat megkönnyítése érdekében a pénzügyi kérdésekről szóló viták lezárása előtt először egyezzenek meg a tartalmi kérdésekben, így a hatóságok hamarabb megkezdhetnék a projektek előkészítését.

Növekedési csapda

A keleti tagállamok fejlettebb régiói már felzárkóztak az Unió többi részéhez, azonban Európa déli részén is vannak még kevésbé fejlett régiók, ahol stagnál vagy hanyatlik a gazdaság. Ezeken a valószínűleg növekedési csapdahelyzetbe került helyeken a továbblépéhez több befektetésre van szükség az oktatás, a kutatás és az innováció területén.

Kevesebb központosítás

A képviselők szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jól kiegészíti a kohéziós politikát, azonban sajnálattal látják, hogy annak kezelése központosított és végrehajtása során nem konzultálnak regionális vagy helyi testületekkel. Az Európai Bizottságnak tanulnia kellene a karbonsemlegesség felé vezető átmenetben segítő Igazságos Átmenet Alap felhasználásából, és a tanulságok alapján 2027-ben újabb hasonló alapot kellene felállítania.

A Parlament javasolja, hogy kormányaik tevékenysége miatt ne fosszák meg az uniós alapoktól azon tagállamok állampolgárait, amelyekkel szemben elindították a 7. cikk szerinti eljárást (Magyarország és Lengyelország), a jogállamisági mechanizmus aktiválása esetén pedig ne érje szankció a regionális és helyi hatóságokat.

A Parlament azt is javasolja, hogy a Bizottság a nyersanyagok és építési anyagok áremelkedése miatt veszélybe került közlekedési, energia vagy digitális infrastrukturális beruházásokra használja fel a 2021-es uniós költségvetésből fennmaradt forrásokat.

A jelentéstevő szerint

„A jelentés az Európai Parlament uniós támogatások jövőjéről alkotott elképzelését tartalmazza. Modern politikát szeretnénk, amely a jó irányba állítja az Uniót. Az előttünk álló legnagyobb kihívás jelenleg az éghajlati válság, ezért azt kérjük a Bizottságtól, hogy egy, nem csak a szénbányász régiók, hanem az átmenet által sújtott iparágakkal - acél vagy alumíniumgyártással - rendelkező vidékek számára egyaránt elérhető alap felállításával segítsen megbirkózni az átmenettel. A régiók és az Unió így közösen érheti el a lehető leghamarabb az éghajlati semlegességet” - mondta Constanze Krehl (S&D, Németország) jelentéstevő.