A képviselők a csütörtökön 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez", még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a Bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „[A]mennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania", jegyzik meg.

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. A Parlament szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajta az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Magyar nyomásgyakorlás és a végső kedvezményezettek

A képviselők felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések - például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése - megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és felszólítják a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a Bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal" indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Háttér

A Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte.

Magyarország tárgyalt a Bizottsággal, majd 17, a problémák kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel.

A végső döntést a Bizottság ajánlása alapján a Tanács hozza meg december 19-ig.