Orbán átgondolta, mit tett 2008-ban, és mindazt megtiltotta az ellenzékének
Orbán Viktor ritkán panaszkodik, akkor is csak a sajtóra, de most úgy érzi, nem fair vele az élet. Hétfői rendkívüli bejelentését ugyanis azzal vezette fel, mennyire igazságtalannak érzi a kialakult helyzetet. A naptárra pillantva könnyebben érthető, mi bőszítette fel. Ezen a héten ünnepelhetné az ország közpénztől elhízott elitje, hogy a listás szavazatok 53 százalékának megszerzésével a Fidesz tíz éve megalapozta a maga „fülkeforradalmát”.
Az évtizedes sikertörténetként láttatott kormányzásról szólt volna a hivatalos kommunikáció április 11-étől június elejéig. Orbán e helyett kezdheti elölről a munkát. Nem adatik meg neki a visszanézés öröme, mert hirtelen sürgetővé vált a nekifutás az éppen két év múlva esedékes újabb választásnak.
Szerte Európában a kormányok népszerűségét erősítette a járvány elleni közvetlen küzdelem – a liberális francia államfő és a populista lengyel elnök egyaránt profitált belőle.
A magyar közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Orbán Viktornak sem ártott Müller Cecília tiszti főorvos napi küzdelme a tényekkel és az emberséggel (egy krónikus betegségekben szenvedő áldozatról például azt találta mondani, a koronavírus tette fel az i-re a pontot). Két év múlva azonban – remélhetőleg – semmi sem marad már a járványból. A Fideszt a gazdasági helyreállítás hatékonysága alapján ítéli majd meg a szavazó.
Orbán emlékezhet, milyen lehetőséget nyitott meg az általa vezetett ellenzék számára, amikor Gyurcsány Ferenc kormányát kapta oldalba ciklus közepén a gazdasági világválság.
Az Országgyűlés által elfogadott felhatalmazási törvény azt hivatott garantálni, hogy vele ilyen ne fordulhasson elő. Nem véletlen, hogy a kétharmados jogszabály megtiltja veszélyhelyzet idején népszavazások kiírását, ami a leghatékonyabb fegyvernek bizonyult bő évtizede a nehéz döntésekre kényszerülő szocialista–liberális koalíció ellen. Hasonló logika vezethette a polgármesterek – egyelőre elnapolt – gyámság alá helyezését.
Forrás. hvg.hu