"A valóság az, hogy a világ öt legnagyobb gazdasága vagy aktívan részt vesz egy háborúban, vagy a hadseregük gyors ütemben készül arra, hogy háborút tudjon vívni" - írja legfrissebb publicisztikájában George Friedman geopolitikai elemző, akinek munkásságát Orbán Viktor is előszeretettel olvassa.

Friedman először is sorra vette a legerősebb országokat a GDP alapján. Azt nézte, hogy a világ GDP-jének hány százalékát teszik ki. Íme az eredmény:

The United States (24.06)China (15.2)Japan (6.02)Germany (4.56)India (3.2)

Egyesült Államok (24.06)

Kína(15.2)

Japán (6.02)

Németország (4.56)

India (3.2)

Ez az öt ország adja a globális GDP több mint 50 százalékát. Friedman szerint ezek az adatok természetesen korrelálnak azzal, hogy az adott ország mennyire számít katonai hatalomnak. "A GDP a termelési lehetőségeket méri, beleértve a rakétákat és a katonákat, de a polgári életet is támogatnia kell.

Tehát a katonai ügyekre fordított erőfeszítések mennyisége változó, de a katonai erő bevetésének lehetőségei megállják a helyüket. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez az öt ország termeli a világ termékének felét, és képes ugyanilyen hatalmas hadseregek előállítására" - írta.

Kína a világ második legnagyobb gazdaságával büszkélkedhet, és jelentős hadsereg kiépítésére törekszik. A történelmi kérdés Friedman szerint az, hogy az Egyesült Államok GDP-je és Kína GDP-je közötti jelentős különbség miatt Kína katonailag gyengébb-e az Egyesült Államoknál.

A két nagyhatalom mögött Japán az alkotmányos tilalom folyamatosan változó keretei között próbál hadsereget építeni, de minden bizonnyal megvan a képessége arra, hogy ismét jelentős hatalommá váljon.

Németország nem igazán akar újra fegyverkezni, de soha nem zárta be teljesen az ajtót a lehetőség elől. Viszont részt vesz az Ukrajnának küldött fegyverekben és az Oroszország elleni gazdasági háborúban.

India időnként Kínával is hadban áll, de GDP-je ellenére hatalmas és elszegényedett. Az öt ország közül gazdaságilag a legkisebb, és katonailag a legkevésbé elkötelezett. Része a négyoldalú biztonsági párbeszédnek az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Japánnal, még akkor is, amikor Oroszországgal építi kapcsolatait.

Friedman szerint azonban figyelemreméltó, hogy az öt legnagyobb gazdaság vagy részt vesz egy háborúban, vagy a hadseregük gyors ütemben készül arra, hogy háborút tudjon vívni. A katonai rendszerek bármilyen bizonytalansága Friedman szerint elkerülhetetlenül gazdasági bizonytalanságot okoz. Ez természetesen a top ötös listán kívüli országokra is vonatkozik, mint például a 11. helyen álló Oroszországra.

Az előrejelzés szempontjából legfontosabb ország Friedman szerint az Egyesült Államok. "Ez a legnagyobb gazdasági és katonai lábnyomokkal rendelkezik, és hajlamos arra, hogy bizonyos szinten katonai műveletekben, fő erőként pedig gazdasági műveletekben vegyen részt. A következő legfontosabb Kína, különös tekintettel arra, hogy miként viselkedik az USA-val szemben.

Az USA és Kína kapcsolata nemcsak alapvető fontosságú az év hátralévő részében történtek szempontjából, hanem a hatalom összetett természetét is jelképezi. Mindkét nemzetnek lehetőséget ad arra, hogy több szinten versenyezzen, és megtalálja az együttműködés alapját. Washington szerepéről a világban a politikai zajban könnyű megfeledkezni, pedig ez az alapvető valóság, ami a világot mozgatja" - írja az elemző.