A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott második becslésében megerősítette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. Vagyis lassult a növekedés, a vártnál lassabb lett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy az előző negyedévhez mért GDP-adatok egyértelműen jelzik, hogy

a dinamikus kilábalásnak vége és a negatív külső hatások elérték a magyar gazdaságot.

Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy a Covid új hulláma rendkívül negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok problémáival, így itt (és az exportban) aligha várható hirtelen feltámadás.

A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amelyet egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana. Egyre inkább érthetővé válik tehát, hogy miért nem vezettek még be a szigorú védelmi intézkedéseket. Szintén egyértelművé vált, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben zajló kormányzati költekezés hiányában a magyar gazdasági növekedés jelentősen lefékeződne – állapította meg az ING Bank szakértője.

Virovácz Péter szerint az első háromnegyedév adatai alapján továbbra is elérhetőnek tűnik a 7,0 százalék körüli GDP-növekedés az idei év egészében.

Ugyanakkor jelentősen nőttek a növekedési kockázatok a jövő évet illetően, legyen szó akár az alkatrészhiányról, az energiaválságról vagy a negyedik-ötödik Covid-hullámról.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a második GDP-becslésből kiderült, mitől maradt el a harmadik negyedévi gazdasági növekedés az előzetes várakozásoktól.

Ismert volt, hogy az ipar rosszul teljesített, azonban meglepő volt a mezőgazdaság és az oktatás teljesítménycsökkenése. Érdemi növekedést mutatott ugyan több olyan iparág, amely különösen megsínylette a vírushelyzetet, ám ezek még nem érték el a vírus előtti szintjüket.

Jelentősen visszahúzta ugyanakkor a növekedést a nettó export: az áruforgalmi egyenleg romlása nélkül a növekedés megközelíthette volna a 10 százalékot.

A negyedik negyedéves adattal kapcsolatban Regős Gábor szerint az a kérdés, mennyire tud az ipar teljesítménye felpörögni, mennyire akadályozza ezt az alapanyaghiány, illetve hogy a koronavírus negyedik hullámának milyen hatásai lesznek.

Becslése szerint a gazdasági növekedés idén meghaladhatja a 6,5 százalékot, míg jövőre 5,5 százalék körül alakulhat. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy ítéli meg, hogy

a negyedik negyedévben tovább lassulhat a konjunktúra.

Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása. A negatív kilátásokhoz hozzájárulnak a továbbra is magas energia- és nyersanyagárak, valamint az omikron-variáns okozta bizonytalanság. A környező országokban bevezetett lezárások és korlátozások is kedvezőtlenek az exportkereslet szempontjából.

Ezek eredőjeként az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavalyi negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az előirányzott állami költekezés hajthatja a növekedést.

Mindent egybevetve az Erste Bank szakértői az egész évben 6,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.