Az év végi, év eleji kormányzati kiköltekezés, az orosz-ukrán háború és a háború miatt kivetett szankciók negatív hatásai, valamint az energiakrízis borítja az idei költségvetést, az uniós források esetleges részleges vagy teljes elapadása pedig csak súlyosbítja a helyzetet.

(A politikai okból eddig fenntartott rezsicsökkentés idén akár 1300 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek - a szerk.)

Orbán Viktor miniszterelnök korábban a lehetséges költségvetést stabilizáló intézkedések között említette a különadók intézményét, esetleg új különadók kivetését, a meglévők növelését.

Ahogy korábban, úgy most is terítékre kerülhetnek a bankok (a piacok már reagáltak is erre), az egyéb pénzügyi vállalkozások, a kiskereskedelemi láncok, az energia-, távközlési- és médiaszektor, valamint a gyógyszeripar is.

A gyógyszeripar (gyártók és forgalmazók) azonban nominálisan és árbevétel-arányosan is már most az egyik legnagyobb különadó-terhet viseli, és lassan már 20 éve közelről ismerik az ágazat szereplői a különadó működését - hívja fel a figyelmet cikkében a Portfolio.

A gyógyszeripar számára a 2022-es lesz a 20. év, amikor az árbevételükkel arányos extra adót fizetnek be a közös kasszába. A gyógyszerkassza egyensúlyát segítő különadó-befizetések (ezek között kell említeni a gyógyszergyártói és -forgalmazói arányos visszafizetést, az orvoslátogatói díjakat, és a támogatás-volumen szerződéseket) tavaly már megközelítették a 100 milliárd forintot.

A gyógyszerkasszát érintő átfogó csomag legutóbb a 2011-es Széll Kálmán Tervben volt, többek között akkor emelkedett 12-ről 20 százalékra a forgalomarányos visszafizetés és duplázódott 10 millió forintra az orvoslátogatók után fizetendő díj.

A szektor szereplői most attól tartanak a Portfolio szerint, hogy a kormány a különadók emelésével tovább szigorítja a működési feltételeket, és az adóprés növelése kedvezőtlen következményekkel járna.

A szabályozott piac tulajdonságai miatt a különadók továbbhárítása a gyógyszerárakban nem opció az érintett cégek számára, a feszültséget pedig tovább fokozza a forint euróval szembeni gyengülése, amelyet szintén nem tud érvényesíteni a szektor.

Az egyik lehetséges út, amit választhatnak a gyártók, hogy bizonyos termékeket kivonnak a magyar piacról, mert a különadó megemelése következtében már nem jön ki úgy a matek. Ez több csatornán is kedvezőtlen folyamatokat indíthat el Magyarországon.

Például közvetlenül is lesz egy azonnali leépítési hatás, ami abból fakad, hogy megválik a cég azoktól a munkavállalóktól, akik az adott termék értékesítésében részt vettek. A termékkivonás következtében a gyógyszert használó betegek nem jutnak hozzá idehaza a kívánt készítményhez, legfeljebb helyettesítő termék formájában, ha van - jegyzi meg a cikkíró.

Az adóemelés a befektetői hangulatra is rányomja a bélyegét, negatívan.

Amennyiben a nemzetközi anyacég profitelvárásai a különadóterhek emelése után sem változnak, akkor a kieső nyereséget a költségek racionalizálásával kell kompenzálni, ami többek között a magyarországi operációkban leépítéseket eredményezne.