Vlagyimir Putyin Győzelem napi beszédében párhuzamot vont a második világháború és Ukrajna orosz megszállása között.

Az orosz elnök szerint az Ukrajna elleni támadás az egyetlen lehetséges megoldás volt a nyugati fenyegetésre, sőt, rövid beszédében úgy fogalmazott, Oroszország megelőző csapást mért a nyugati támogatással Oroszország ellen támadásra készülő Ukrajnára. Szerinte ugyanis a Nyugat Oroszország gyengítésén dolgozott, hiszen ebben érdekelt, így felhasználta Oroszország ellen az orosz népen belüli feszültségeket, illetve a nemzetközi terrorizmust.

Mindez sokakat meglepett, hiszen az esemény előtt szakértők sora elemezgette, hogy milyen nagy bejelentésre készülhet az orosz elnök. Felmerült, hogy az eddig különleges katonai akciónak nevezett háborút végre a nevén nevezi és hadat üzen Ukrajnának vagy az, hogy részleges, illetve általános mozgósítást rendel el, hogy győzelemre vigye a február 24-én indított, és a moszkvai várakozásoknál jóval lassabban haladó Ukrajna elleni offenzívát.

A beszéd után Phillips O’Brien, a St Andrews-i Egyetem stratégiai tanulmányok professzora úgy fogalmazott, hogy Putyin monológjában a nagy bejelentések hiánya sokkal fontosabb, mint az általa használt retorika. Szerinte ez azt mutatja, hogy az orosz elnök

„teljesen kifogyott az ötletekből” az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A nagy bejelentések helyett Putyin így inkább arról beszélt, hogy Oroszországot a NATO kényszerítette bele a háborúba és azt mondta az orosz katonáknak, hogy „ugyanazért harcolnak, amiért apáik és nagyapáik”.