A kedvezményes szabadulás lehetőségét ugyanis a második Orbán-kormány idején írt és elfogadott büntető törvénykönyv rendelkezik, az nem valamiféle „kommunista” maradvány.

„Ennek a bírónak köszönhetjük, hogy a Cozma-gyilkos Sztojka szabadlábra került! – ezzel a címmel esett neki a közelmúltban újfent a pestisracok.hu az Országos Bírói Tanács (OBT) leendő új elnökének, Szabó Sándornak, aki a Szombathelyi Törvényszék bv (büntető-végrehajtási) csoportját is vezeti. Szabónak és a bíróságnak is azt róják fel, hogy hagyták kisétálni a börtönből azt a férfit, aki bűnsegédje volt a veszprémi kézilabdázó gyilkosának.

A 13 évre ítélt Sztojka 9,5 évet ült le a büntetéséből, és a bíróság döntése értelmében azért nem kell kitöltenie a 2022-ig szóló büntetését, mert a börtönben nem volt rá panasz, rendezett a családi háttere, biztosított a lakhatása, így jó esélye van visszailleszkedni a társadalomba. Mindezek alapján egyébként a bv ügyész indítványozta a férfi feltételes szabadságra bocsátását, s ez alapján született a döntés arról, hogy július 19-ével szabadulhat, egyúttal elrendelték pártfogó felügyeletét is.

Minderre a 2013. július 1-jével hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) ad lehetőséget, amit a második Orbán-kormány előterjesztése alapján fogadott el az Országgyűlés. Ezt akkoriban fel is hánytorgatta a Jobbik: eszerint „a Btk. módosítása miatt brutális bűncselekményeket elkövetők is lényegesen korábban szabadulhatnak a börtönből, mint amennyi a kiszabott büntetésük".

Az akkori Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nem győzte cáfolni az ellenzéki vádakat. Arra hivatkoztak, hogy az „új Btk. szerint a feltételes szabadságra bocsátás időpontja nem a végrehajtási fokozathoz, hanem az elkövető előéletéhez igazodik, és a szabadságvesztés büntetésből 2/3 rész, visszaeső esetén 3/4 rész kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra az elítélt”.

S szerinte ez nem enyhítést, hanem valójában szigorítást jelent a korábbi szabályokhoz képest.

Ezen törvény alkalmazását kérik most számon a bírákon, akik nem utasítók és csak és kizárólag a saját lelkiismeretüknek és a törvényeknek vannak alárendelve. A feltételes szabadítás azóta is rutineljárás a bíróságokon, a büntetés-végrehajtási törvény pontosan előírja, hogy ki és mikor szabadítható feltételesen. Az időzítés sem éppen optimális: a bíróságokon ugyanis hagyományosan július közepe és augusztusa 20-a között tartanak ítélkezési szünetet. A bírák túlnyomó többsége, s egyébként Szabó is – ilyenkor megy szabadságra.

A hangulatkeltő cikk szerzője mintegy mellékesen megjegyzi azt is, hogy Szabó Sándor amúgy nem is lehetne az OBT tagja, hiszen 1990 és 1994 között egyszer már tagja volt. Miközben annak a testületnek nem sok köze van az amúgy szintén az Orbán-kormány által ugyancsak öt éve életre hívott OBT-hez.

Míg előbbi egy pusztán formális, véleményező testület volt, az újkori névrokona viszont valódi jogosítványokkal rendelkezik. Éppen az az egyre nagyobb baj vele, hogy a januárban újraválasztott testület már nem úgy fütyül, ahogy azt mondják neki, hanem él a jogosítványaival és elkezdte ellenőrizni a bírói szervezetrendszer fejének az OBH elnökének tevékenységét.

Az OBT tagjai azóta lettek „ellenzékivé” a hivatalos megfogalmazás szerint, hogy egyre több kritikával illették az OBH-elnök, azaz Handó Tünde tevékenységét. Forrás hvg.hu