A képviselők szerdán Valdis Dombrovskis és Paolo Gentiloni biztos, valamint Tanács szlovén elnökségét képviselő Anže Logar miniszter részvételével a helyreállítási és ellenállóképesség-növelő alapról vitáztak. A képviselők a vita során rámutattak, milyen fontos a nemzeti tervek sikere szempontjából a hatékony és átlátható ellenőrzés.

A folyamatos figyelemmel kísérés biztosítaná, hogy a forrásokat valóban a tagállami gazdaságok modernizálására költik, hogy fenntartható projektek részesülnek támogatásban, és hogy a források enyhítik a járvány kiváltotta gazdasági válság európaiakra gyakorolt hatását. Több képviselő online követné a nemzeti tervek előrehaladtát és a végső kedvezményezetteket.

A felszólalók többsége megismételte: az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós finanszírozás előfeltétele. Mások viszont aggodalmukat fejezték ki a megemelkedett hitelállomány miatt és azért, mert szerintük a forrásokért cserébe a tagállamok politikai zsarolást szenvednek el, és nem kezelik őket egyenlő módon.

A biztosok egyetértettek azzal, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és annak célkítűzéseit nagyobb nyilvánosság elé kell tárni, és ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a Bizottság által ma elindított eredménytáblájára.

Háttér

A 26 leadott nemzeti helyreállítási tervből eddig 22-t hagytak jóvá: Hollandia adós a tervével, és a Bizottság a magyar, a lengyel, a svéd és a bolgár tervet nem fogadta még el. 17 tagállam már hozzájutott az összesen 52,3 milliárd eurós előfinanszírozáshoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből elsőnek várhatóan Spanyolország részesül 10 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásban azt követően, hogy a Bizottság úgy értékelte: az ország a kifizetési kérelméhez kapcsolódó legtöbb követelményt teljesítette.