Nemzeti helyreállítási tervek: történelmi esély a hosszú távon fenntartható növekedésre
A képviselők kiemelik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit. A képviselők felszólítják a Bizottságot: ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.
A legfontosabb területek: éghajlati és digitális átmenet
A képviselők kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje: az egyes nemzeti tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá rendeletben említett hat terület mindegyikéhez: a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.
A projektekre szánt költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet felé haladva végig szem előtt kell tartani a jelentős károkozás elkerülésének létfontosságú célját, hangsúlyozzák a képviselők.
A képviselők kiemelik, hogy a digitális projektekre fordítandó forrásokat (amely teljes büdzsé 20 százaléka) olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az Unió biztonságához, annak stratégiai érdekeihez és a digitális infrastruktúrához is hozzájárulnak.
Igazságos növekedés Európa szerte
A forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, gondolva a következő nemzedékre, jegyzik meg a képviselők. A Bizottság ne fogadjon el valódi hozzáadott-érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség.
A képviselők végül a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozva hangsúlyozzák: egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel. Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok egyeztessenek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal az érdekeltek megfelelő bevonása és a tervek átláthatósága érdekében.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája