Orbán Viktor múlt pénteki bejelentésében többek között azt a kérést fogalmazta meg, hogy az otthon maradó gyerekekre ne a nagyszülők felügyeljenek; az időseknek pedig azt tanácsolják, hogy kerüljék a nyilvános helyeket, tömegközlekedést, betegekkel való érintkezést. Magyarországon a 65 éven felüliek 36,2%-a egyedül él.

Járványügyi szempontból fontos, hogy a legveszélyeztetettebb csoport minél kevésbé legyen kitéve a fertőzésveszélynek, mentálisan és pszichésen ugyanakkor ez az izoláció még mélyebbre sodorhatja ezt az egyébként is elmagányosodással küzdő réteget.

A vírus megjelenése óta megfigyelhető a gyanakvás, az előítéletek fokozódása másokkal (első hullámban még csak a kínaiakkal) szemben, amit egy bevásárlási pánik követett. Egy ideig úgy tűnt, hogy az emberek többsége kizárólag saját biztonságára, készletei felhalmozására képes figyelni.

Amióta viszont a magyar kormány is drasztikus intézkedéseket vezetett be, fokozódik a társadalmi szolidaritás, így azt is egyre többen tudatosították, hogy az időseknek most a megszokottnál is nagyobb mértékű gondoskodásra van szükségük. A Hegyvidéki Önkormányzat például elkezdte felmérni, kik azok az idősek, akik segítséget igényelnek, és kik támogathatják őket. A színész-producer Árpa Attila is a 12. kerület időseinek ajánlja fel, hogy bevásárol helyettük, Zalaegerszegen pedig civil közösség alakult a 65 éven felüliek segítésére.

Az idősebb emberek megszokott társas élete most egy időre megszűnik vagy jelentősen korlátozódik, hiszen idős klubok, gondozási központok zárnak be. Több országban azt ajánlják a hozzátartozóknak, hogy ritkábban, vagy egyáltalán ne látogassák az idősotthonokat. Vannak, akik gondolkodnak azon, hogy a járvány idejére hazaköltöztetik az otthonokban élő rokonaikat, de ez nem feltétlenül biztonságos, hiszen bizonyos speciális kezeléseket csak az intézmények tudnak megadni. A brit miniszterelnök bejelentette, hogy a 70 éven felülieknek 12 hétig otthon kell maradniuk.

Amellett, hogy az időseknek fizikai segítséget kell adni, az sem hanyagolható el, hogyan érinti őket lelkileg a kialakult válsághelyzet. Az izoláció és az elmagányosodás egyébként is jellemző probléma ebben a korosztályban, emiatt az az egyszerűnek tűnő kérés, hogy az idősek maradjanak otthon, és ne is látogassuk őket, hosszabb távon súlyos lelki megterhelést jelenthet az érintetteknek.

A magány bizonyítottan növelheti többek között a demencia, a depresszió, a magas vérnyomás vagy a szívbetegség megjelenésének, súlyosbodásának esélyét. Negatívan befolyásolja az immunrendszer működését, csökkentheti a szervezet vírusokkal szembeni védekezőképességét.

Így ha az idősek a lakásukba kényszerülve senkivel sem tartják a kapcsolatot, valószínű, hogy a koronavírus elkerüli őket, de más betegségekre akár fogékonyabbak is lehetnek.

Ráadásul minél inkább elszigetelve érzik magukat az emberek, annál kevésbé vigyáznak a testi és lelki egészségükre. Hongkongban 2003-ban, a SARS-járvány lecsengése után megfigyelték, hogy az idősek lelki egészsége nem romlott jelentősen, ami a kutatók szerint annak volt köszönhető, hogy az emberek odafigyeltek a szociális kapcsolatok fenntartására.

Hogyan oldható meg ez a nehéz helyzet, hogyan segíthetnek a fiatalok?

Amellett, hogy biztosítani kell az idősek élelmiszer- és gyógyszerellátását (a szolgáltatók bevonásával, a rendelés megkönnyítésével), az is lényeges szempont tehát, hogy ne váljanak még magányosabbá és passzívvá.

A vírusnak való kitettség csökkentése szempontjából nemcsak azt kellene hangsúlyozni, hogy beteg hozzátartozók semmiképpen se látogassák idős rokonaikat, hanem azt is, hogy az idősek otthonának alkalmazottai ne dolgozzanak betegen.

A kormány koronavírussal kapcsolatos eljárásrendje kimondja, hogy az egészségügyi dolgozóknak fokozottan figyelniük kell a higiénés szabályok betartására, a maszk viselésére, ugyanakkor a szociális ágazatban dolgozókra külön nem térnek ki. A kórházi alkalmazottak oktatást, megfelelő felszerelést kapnak, de nem tudni, mi vonatkozik azokra az idősek otthonában foglalkoztatottakra, akik nem egészségügyi dolgozók.

A hozzátartozók, ismerősök azzal segíthetnek a legtöbbet, ha tartják a kapcsolatot, akár virtuálisan is, ami elsősorban az internetet rutinosan használó idősekkel valósítható meg. Magyarországon 2018-as adatok szerint a 60 éven felüliek 44%-a netezik; elsősorban azok, akik jobb anyagi helyzetűek, nem egyedül élnek, iskolázottabbak, és van okostelefonjuk.

Akik távol élő családtagjaikkal már korábban is e-mailben és skype-on kommunikáltak, könnyebb helyzetben vannak ebből a szempontból, mint akik eleve idegenkednek a technológiától, vagy nehéz anyagi körülmények között élnek. Sok olyan idős ember lesz tehát, akinek nincs lehetősége, vagy aki nem szeretne virtuálisan beszélgetni, így növekszik az elszigeteltsége.

Az érintett idősek is tehetnek magukért, ha betartják az ajánlásokat, és aktívak próbálnak maradni abban az esetben is, ha otthon kell maradniuk. Ebben is segíthetnek az online eszközök, de fontos, hogy megtartsák a napi rutinjaikat, amennyire lehetséges, és ha máshol nem, legalább a lakáson belül mozogjanak. Érdemes őket erre biztatni, az elektronikus eszközök használatában segíteni, és arra figyelni, hogy a szabályok betartása mellett megmaradjon legalább egy minimális szintű kontrolljuk saját életük felett.

A mostani járvány úgy is felfogható, mint egy lehetőség arra, hogy a társadalom átalakítsa az idősekkel való kapcsolatát, és olyan támogatást nyújtson nekik, amire egyébként is szükségük lenne. Ne hagyjuk, hogy a vírustól való félelem minden más szempontot elhalványítson, mert hosszú távon ezzel is árthatunk. Forrás: 24.hu