Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban az EP szerint

A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az Unió alapértékeinek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett az Európai Parlament csütörtökön.
 
 

Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban az EP szerint

A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az Unió alapértékeinek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett az Európai Parlament csütörtökön.
 
 
 
 
 

Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban az EP szerint

A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az Unió alapértékeinek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett az Európai Parlament csütörtökön.

A Parlament a 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kiemeli: az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják, hogy „Lengyelországban és Magyarországon (...) romlott a helyzet az EUSZ 7. cikkének (1) eljárás életbelépése óta".

A képviselők rámutatnak: a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és nem strukturáltak. A Parlament ezért felkéri a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét" - áll a parlamenti állásfoglalásban.

Az állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az Unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy a Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők nehezményezik, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a Parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy a Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza: „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra", ahogyan azt a Parlament már javasolta. Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné a Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

A Parlament 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy az akadályozza meg a magyar hatóságokat az Unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.

A Szerződés 7. cikke értelmében e kérések alapján a Tanács megállapíthatja, hogy az érintett országokban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az érintett országok kormányának álláspontját.

Az Unió miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.

Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában (amelyet a 7. cikk (2) bekezdése ír le) egyhangúlag és a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet. Forrás: EP Magyarországi Kapcsolattartó Iroda

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.