A kedden 448 szavazattal, 67 ellenszavazat és 107 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a képviselők figyelmeztetnek: ugyan Törökország időről időre hangot ad uniós csatlakozási szándékának, az utóbbi két évben az ország következetesen a csatlakozási folyamatban tett kötelezettségvállalásaival ellentétesen cselekszik.

A Parlament üdvözli, hogy a közelmúltban valamelyest javult Törökország és az Európai Unió kapcsolata, különösen magas szintű párbeszéd esetén. Azonban a javuló együttműködést a szomszédos országokkal immár rendszeressé vált konfliktusok kísérik, szögezik le a képviselők.

A jelentés a törökországi emberi jogi helyzet további romlásáról is beszámol. A képviselők sajnálatukat fejezik ki a civil társadalomra és az emberi jogi aktivistákra, ügyvédekre és újságírókra nehezedő, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás részéről tapasztalható folyamatos nyomás miatt. A Parlament ennek kapcsán felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő anyagi forrást a török demokrácia mellett kiállók számára.

Fontos az EU-török együttműködés a kül- és biztonságpolitikai terén

A képviselők üdvözlik, hogy Törökország közvetítőként vállalt szerepet Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújában és hangsúlyozzák: életbevágóan fontos, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban Törökország és az Unió együttműködjön a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. A képviselők köszönetüket fejezik ki, hogy e téren Törökország határozottan igazodik a NATO-hoz és az EU-hoz.

A jelentés elismerését fejezi ki Törökországnak azért, hogy továbbra is a világ legnagyobb számú menekült lakosságának ad otthont, és elkötelezettségét fejezi ki az e célra szánt uniós támogatás jövőbeli fenntartása mellett.

A Parlament támogatja azt a bizottsági javaslatot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a meglévő vámunió korszerűsítéséről. A Parlament ugyanakkor figyelmeztet: a Ház csak akkor fog támogatni bármilyen megállapodást, ha az az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával és a jószomszédi kapcsolatokkal kapcsolatos szigorú feltételeken alapul.

Összességében a Parlamentnek jelenleg nem áll módjában megváltoztatni azt az álláspontját, hogy hivatalosan is fel kellene függeszteni a Törökországgal folytatott, de 2018 óta gyakorlatilag szünetelő csatlakozási tárgyalásokat, mondják a képviselők. A török kormány szándékosan lerombolta az uniós csatlakozási folyamat újbóli megnyitására irányuló törekvéseket azzal, hogy úgy határozott: nyíltan szembeszáll az Emberi Jogok Európai Bíróságának Osman Kavala és mások ügyével kapcsolatos kötelező erejű határozataival, tették hozzá.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával szemben emelt török kifogás

A képviselők felszólítják a török kormányt, hogy Finnország és Svédország NATO-tagság iránti kérelmeit jóhiszeműen kezelje, konstruktívan vegyen részt az esetleges lezáratlan kérdések megoldására irányuló erőfeszítésekben, és tartózkodjon attól, hogy e folyamat során indokolatlan nyomást gyakoroljon.

Fontos, hogy a jelenlegi súlyos helyzetben valamennyi NATO-szövetséges előrelátó módon cselekedjen, és gyorsan ratifikálja Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, hangsúlyozzák.