Bár akadt hat olyan EU-tagország – Görögország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Spanyolország és Svédország –, ahol június óta legalább lassult a pénzromlás üteme, az adatokat legjobban a balti államok, valamint Közép-Európa húzza fel. A Baltikumban már 20 százalék fölötti a drágulás.

Magyarország a 14,7 százalékkal a hatodik helyen áll az EU-tagországok között a inflációs listán, Közép-Európában ennél csak a cseh a magasabb, amely 17,3 százalékon állt meg. (A Eurostat kicsit másképp számol, mint a KSH, a Eurostatnál a szám 1 százalékponttal magasabb annál, amit a KSH közölt).

Az infláció Franciaországban nőtt a legkevésbé, a németországi és az olaszországi drágulás is az EU hat legalacsonyabbja között van. Arról, hogy miként állt össze a szám, csak az eurózóna országaiból közöltek részletes adatot. Ott összesen 8,9 százalékos az infláció, ebből 4 százalékpontot az energiaárak elszállása magyaráz. Az energia az eurózónában 39 százalékkal drágult egy év alatt, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek 9,8, az iparcikkek 4,5, a szolgáltatások pedig csak 3,7 százalékkal.

Ez teljesen más, mint amit Magyarországon látunk: itt az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai nyilván még nincsenek benne nem a júliusi inflációs számokban), ellenben minden más ára kilőtt, az élelmiszerekért 27, az italokért és dohányért 11,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve, a tartós fogyasztási cikkekért 14, a szolgáltatásokért pedig 6,8 százalékkal.