Azt mondjuk nem értem, hogy milyen csatlakozás elutasításáról beszélnek most, amikor 2014-ben csatlakoztunk az egyezményhez, gondolom a ratifikációra céloznak — ezt sajnos nem tudtam tisztázni, mert szokás szerint nem kaptam szót – írta Szél Bernadett, aki független képviselőként tett volna fel pár kérdést a bizottságban, de mivel nem tag, és tanácskozási joga sincs, így a bizottsági tagok szavazatai múlt, hogy kaphat-e szót.

Több, mint árulás. Ez a véleményem arról, hogy a járványveszély-helyzet kellős közepén, amikor ráadásul minden… Közzétette: Szél Bernadett – 2020. május 4., hétfő

A nyilatkozatot csak az Igazságügyi bizottság ülése elején nyújtották be, ami nem szokványos eljárás. A képviselők rendszerint előző héten kapják meg a napirendet a meghívóval. Szél Bernadett azt írta, ő nem emlékszik olyanra képviselősége idejéről, hogy valamit ilyen formában, ennyire gyorsan vittek volna át.

Egy rakat férfi eldöntötte, hogy továbbengedik a nőket és gyermekeket a komoly segítség lehetőségétől megfosztó kezdeményezést – kommentálta Szél Bernadett, hogy a kormánypártiak megszavazták a nyilatkozatot. Egyedüli nőként egyébként Czunyiné Bertalan Judit, korábbi oktatási államtitkár is igent nyomott.

A kivételes gyorsaság nem áll itt meg: a nyilatkozat vitáját is megrendezik ma a parlamentben, holnap pedig a zárószavazást is lezavarják.

A gyermekek és a nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról szóló nyilatkozatot Vejkey Imre, Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők nyújtották be.

Nem támogatjuk az Isztambuli Egyezmény ratifikációját egyrészt azért, mert a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az Isztambuli Egyezmény genderszemléletét. Nem támogatjuk másrészről azért sem, mert az Isztambuli Egyezménynek a menedékjog nemi alapon történő biztosítására vonatkozó rendelkezései ellentétesek az Üzenet az Európai Unió vezetőinek című 36/2015. (IX. 22.) OGY határozatban megfogalmazott politikai célkitűzésekkel, és az azokat megvalósító, a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel – részletezték az elutasítás okait.

A családon belüli erőszak elleni fellépésről részletesen szóló Isztambuli Egyezmény ratifikációja évek óta kérdés: az EU igyekszik nyomást gyakorolni a tagállamokra, hogy alkalmazzák az egyezményt, a Fidesz-KDNP viszont a fent idézettekre hivatkozva vonakodik ezt megtenni.

A kérdés különösen élesen vetődik fel mostanában, ugyanis egyre több kimutatás jelenik meg arról, hogy több országban is ugrásszerűen megnőtt a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma a kijárási korlátozások következtében, és ez alól Magyarország sem kivétel.