Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra” - mondta az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.

A Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszéde (szeptember 15.) előtt néhány nappal közzétett Flash Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék). Az Európai Parlament álláspontja is a többségi véleménnyel cseng egybe. A Parlament a Bizottsággal közösen jelenleg is vizsgálja a nemzeti terveket, hogy biztosítsa, a pénzforrások felhasználása megfelel a zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb európai gazdaság célkitűzésének.

Az európaiak kedvezően ítélik meg az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapját. Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül.

Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az Unió pozitív megítélése.

Mindemellett a felmérés eredményei arra utalnak, hogy számos tagállamban merülnek fel kétségek a lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az adott tagállam kormánya megfelelően fogja-e felhasználni a helyreállítási alapokat. Míg uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak. A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék). Magyarországon a válaszadók 28 százaléka bízik abban, hogy a kormány megfelelően használja fel a forrásokat.

Változó politikai prioritások

Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A második helyre a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (32 százalék) került, a harmadikra a gazdaságtámogatás és a munkahelyek teremtése, együtt a terrorizmus elleni küzdelemmel (31-31 százalék). Ezeket követi a közegészségügy, valamint a migrációs- és menekültügy, egyaránt 27 százalékkal. Említésre méltó, hogy a magyar és a lengyel válaszadóknál a demokrácia és jogállamiság kérdése, amely az EU átlagában a nyolcadik legfontosabb helyet foglalja el, bekerült az első három olyan téma közé (Lengyelországban a második, Magyarországon a harmadik helyen), amellyel a válaszadók szerint az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell.

Az európai közvélemény egyértelműen támogatja az Európai Parlament álláspontját a források felhasználásának feltételeit, ellenőrzését és átláthatóságát övező vitában. Az európaiak változatlanul egyetértenek azzal, hogy az uniós források felhasználásának legyen feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása. Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.