Magyarországon a bírói függetlenség, a média sokszínűsége és a korrupcióellenes küzdelem is komoly kívánnivalókat hagy maga után, állapítja meg az Európai Bizottság első átfogó jelentése a jogállam helyzetéről.

Az uniós testület az igazságszolgáltatást, az antikorrupciós harcot, a médiapluralizmust és az intézményes fékek és ellensúlyok rendszerét értékelte mind a 27 tagállamban, valamint áttekintette a járvány idején hozott rendkívüli intézkedéseket. A több nemzetközi szervezet és tagállami szereplő bevonásával elkészült dokumentum egyaránt szóvá teszi a kedvező és kedvezőtlen változásokat.

Az egyes országokról szóló beszámolót bevezető összefoglaló jelentés szerint több tagállamban is aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás reformjának a bíróságok függetlenségére gyakorolt hatása.

Magyarországon az Országos Bírói Tanácsnak nehézséget okoz, hogy ellensúlyt képezzen az Országos Bírói Hivatal vezetőjének a hatásköreivel szemben - emeli ki a bizottsági jelentés, hozzátéve ugyanakkor, hogy az OBH új vezetőjének megválasztása utat nyithat a két intézmény megerősített együttműködése előtt.

Pozitív példaként említi az igazságszolgáltatás magas szintű digitalizációját. Magyarország nem teljesít jól a korrupció leküzdésében sem: elvétve fordul elő, hogy magas beosztású személyek ellen eljárás indul korrupció miatt.

Az Európai Bizottság szerint a fontos hivatalt betöltő emberek, illetve a közvetlen környezetük által elkövetett korrupciós ügyek felderítése következetesen elmarad.

Az összefoglaló alapján különösen sok kritikát kap Magyarország a sajtószabadság, illetve a médiapluralizmus megsértése miatt.

Az Európai Bizottság leszögezi: a média sokszínűségét fenyegető lépésnek tekinthető a több mint 470 kormánybarát média összevonásával megalapított KESMA médiakonglomerátum létrejötte, amelyet sem a média-, sem a versenyhatóságok nem vizsgáltak.

Aggodalmakat hangoztat azzal kapcsolatban is, hogy a közelmúlt történései alapján a fennmaradó független média további felvásárlása várható. A jelentés felrója, hogy az állami reklámköltésre vonatkozó törvény és átláthatóság hiányában Magyarországon jelentős összegű állami reklám folyik be a kormánypárti médiához, megnyitva az utat a sajtó közvetlen politikai befolyásolása előtt.

Bár a médiahatóságok függetlenségét és hatáskörét minden tagállam törvényben rögzíti, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a szervek politikai feladatokat teljesítenek például Magyarországon, Máltán és Lengyelországban — olvasható a jelentésben, amely felhozza azt is, hogy az újságírók fenyegetések és rágalomkampányok célpontjai.

Néhány tagállamban a civil szervezetek tevékenysége is megnehezült, különösen azért, mert törvényes úton akadályozzák, hogy külföldi támogatásokat kapjanak vagy rágalomhadjáratot folytatnak ellenük. A bizottsági értékelés megemlíti a 2017-ben elfogadott civiltörvényt, amelyet augusztusban az EU-s joggal ellentétesnek ítélt az EU Bírósága.

Az Európai Bizottság tervei szerint a mostantól évente megjelenő jogállami jelentések alapján párbeszéd kezdődhet az európai intézményekben és a nemzeti parlamentekben, további értékelések és ajánlások születhetnek az uniós értékek tiszteletben tartásának elősegítésére. Az uniós testület ugyanakkor továbbra is élni kíván a jogállam érvényesítését szolgáló egyéb eszközökkel, nem mond le sem a kötelezettségszegési eljárásokról, sem a 7. cikkelyes eljárás elindításáról, ha azt szükségesnek találja.

Ezzel kapcsolatban az összefoglaló aláhúzza, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben elindított eljárást mindaddig folytatni kell, amíg az aggodalmakat nem sikerül orvosolni. A miniszterekből álló EU Tanács októberben általános vitát folytat a jelentésben foglaltakról, novembertől az országok teljesítményéről tárgyal.