Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Ugyanakkor az Unió garantálja, hogy a számlát nem a végső kedvezményezettek állják.

„Megcsináltuk! Most már ez a törvény, és ezen nem változtat semmilyen egyoldalú nyilatkozat. A feltételrendszer segítségével mostantól megvizsgálhatjuk azokat a kétes törekvéseket, amelyek az Unió értékeivel ellentétes célokra szánnák az uniós forrásokat" - mondta Petri Sarvamaa finn néppárti társ-jelentéstevő.

„A Parlament bebiztosította, hogy minden lényeges elem a rendelet részévé váljon, és hogy a szöveg ép maradjon. Elvárjuk, hogy a Szerződések őrének szerepét betöltő Bizottság 2021. január elsejétől elkezdje a rendelet független végrehajtását. Az európai polgárok is ezt várják el" - tette hozzá a képviselő.

„Az Unió nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelességeinknek nem teszünk eleget. Egy közös értékeken alapuló közösségről van szó, a közös értékek fenntartása pedig a tagállamoknak és a polgároknak egyaránt feladata. Az uniós költségvetést a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő, ma elfogadott mechanizmus a Parlament kiemelkedő sikere" - fogalmazott Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista társ-jelentéstevő.

„A Parlament gondoskodott róla, hogy a rendelet értelmében kiszabható büntetések közvetlenül a kormányokat, és ne a végső kedvezményezetteket sújtsák. A diákokat, kutatókat, vállalatokat és civil szervezeteket nem érinti az uniós szankció, hiszen biztonsági hálóval védjük őket" - tette hozzá a képviselő.

Hogyan működik?

Miután a Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat.

A Tanácsnak ezt követően egy hónap (kivételes esetben három hónap) áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel - azaz a tagállamok legalább 55 százalékának a szavazatával úgy, hogy a szavazatok az Unió lakosságának 65 százalékát képviseljék - szavazzon a javasolt intézkedésekről.

A képviselők elérték, hogy az uniós intézményi döntési mechanizmus időtartamát 12-13 hónapról 7-9 hónapra rövidítsék.

A jogszabály egyszeri és rendszerszintű jogsértésre egyaránt vonatkozik

A Parlamentnek köszönhetően az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok - például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége - rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van - vagy hatása lehet - az uniós források kezelésére.

A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egy külön részben példákkal egyértelműsítsék az elképzelhető jogsértéseket. A példák között többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya, és a jogorvoslat korlátozása szerepel.