Megemlékezés az áldozatokról
Az ünnepségen megjelenteket Soós Lajos nyá. alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprém Megyei Egyesületének elnöke köszöntötte. Megemlékező beszédének első részében az elismerését fejezte ki annak a nagyszerű összefogásnak, ami azt eredményezte, hogy az idei évben jó szívvel ünnepelhetnek. A több mint két évtizede állított, M. Nagy József faszobrász által készített emlékmű az utóbbi évekre meglehetősen rossz állapotba került.
Az elnök a rendezvény vendégeinek most már azt jelenthette, hogy a civil és a katonai közösségek összefogásnak eredményeként az emlékmű elavult szerkezeti elemeinek kijavítását és a környezetének rendbetételét az idei ünnepségre sikerült befejezniük. Köszönetet mondott mindazoknak, akik ehhez a megújuláshoz anyagilag, vagy a munkájuk révén egy kicsit is hozzájárultak.
Soós Lajos elnök az ünnepi beszédében megemlékezett az egykori katonai küldetés legfontosabb eseményeit:
A Magyar 3. Hadtest alakulatai 1941. április 11-én 14 órakor támadást indítottak a Duna – Tisza által határolt Jugoszláv területeken, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalásáért. A hadműveletek során az 1. Magyar Ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak.
A nagy esőzések miatt viszont a pápai repülőtér felszállásra alkalmatlanná vált, ezért a tervezett indulást áttették Veszprém-Jutaspuszta repülőtérre.
1941. április 12-én a magyar légierő Savoia-Marchetti SM -75 típusú szállító repülőgépe a tervezett bevetés körzetében felderítést hajtott végre. A pilóta jelentése szerint a hídon a jugoszláv hadsereg jelentős katonai mozgása volt tapasztalható. Ezért a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a híd ellen tervezett akciót megindítják.
A pilóták 16 óra 45 perckor beindították a motorokat. Az első gép Bertalan Árpád őrnaggyal hamarosan meg is kezdte a felszállást és a hangárok vonalában felemelkedett. A vezérgép hirtelen elveszítette a sebességét és mintegy 50-80 méter magasságban átbillent, jobbra dőlt és lapos szögben, működő motorokkal a földbe csapódott. A kiömlő üzemanyagtól a repülő szinte azonnal lángra lobbant.
A repülőgépen Bertalan őrnagy és 5 fős személyzete, valamint 23 fő ejtőernyős katona tartózkodott. A sors 11 katonának adta meg a tűzhaláltól való megmenekülést, de 3 katonának csak egy nap haladékot adott, és ők is követték a bajtársaikat.
Minden csatába induló katonát népe győztesen várja hazatérni, hogy élvezni tudják az ezt követő megérdemelt szeretetet és dicsőséget. Ezek az érzések hamvadtak el itt Jutaspusztán 1941. április 12-én. Nekik nem adatott meg a győzteseknek járó elismerés, életüket tűzgömbbe zárta a kegyetlen sors - zárta beszédét az egyesület elnöke.
Az ünnepség végén a résztvevők virágaikkal tisztelegtek a fiatalon elhunyt katonák emléke előtt és az emlékmű felett tisztelgő repüléssel szállt el a pápán állomásozó Nehéz Légiszállító Ezred egyik C-17-es szállító repülője.
