Számonkért ígéretek
Katanics Sándor bevezetőjében elmondta, hogy évtizedek óta használja a Bakony lábánál Várpalotától Tapolcáig húzódó területet a magyar honvédség lő- és gyakorlótérként.
A NATO csatlakozás óta - a honvédséggel közösen – más országok fegyveres alakulatai is végzik itt kiképzéseiket, gyakorlataikat, gyakran éleslövészettel. A közelmúltban elkezdődött egy 2500-3000 fős katonai bázis építése is. Ez vélhetően még gyakoribb lőtérhasználatot jelent majd. Erről 2021 júniusában egy civil szervezet, az Élhetőbb Rátótért Egyesület által kikényszerített lakossági fórumon a veszprémiek, rátótiak is kaptak végre tájékoztatást.
A fórumon jelen lévő honvédelmi miniszter, azt mondta: „Azért vagyunk itt, hogy beszéljünk arról, hogyan tudnánk együttműködni, mi az, amiben önök a megoldás kulcsát látják, mi az, amin önök szerint változtatni kell.” „Milliárdos beruházásokat, kárpótlásokat nem tudunk ígérni, csak azt, hogy mindent megteszünk a zaj- és porhatás enyhítése érdekében.”
A miniszter ekkor nyitott táborprogramokat, játszótérépítést, utak állapotának javításához segítséget, egyéb kompenzációt ígért.
Az ígéretekből semmi nem valósult meg, semmi kézzelfogható előrelépés sem történt- jelentette ki Katanics Sándor.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a lakossági fórumon jelenlévők vég nélkül sorolták évtizedes problémáikat. Az olykor jelentős, és időnként éjszaka és ünnepnapokon is hallható zajterhelést, a települések úthálózatának igénybevételét, a táj és környezeti károkat. Nem azt mondták, hogy nem szeretik a katonákat.
Azt azonban elvárják, hogy a gyakorlótér használat legyen garanciákat biztosító jogszabályba rögzítve.
Két évvel ezelőtt a lakossági fórumon nyilvánosan kértem a térség országgyűlési képviselőjét, Ovádi Pétert, hogy nyújtson be egy a lő- és gyakorlóterek, így a Gyulafirátót melletti lőtér működését is szabályozó törvényjavaslatot.
Mivel két éve semmi sem történik, Hartmann Ferenc képviselőtársammal közösen nyújtottunk be egy kezdeményezést annak érdekében, hogy
Veszprém Önkormányzata a Magyar Kormány Honvédelmi miniszterénél kezdeményezze:
1. A magyarországi gyakorló- és lőterekre vonatkozó jogszabály megalkotását.
2. A Központi Lő- és Gyakorlótér közvetlen közelében lévő településeinek önkormányzatai a katonai alakulatok számára történő használat (bérbeadás) esetén kapjanak jogszabályban rögzített állami kompenzációt.
A kezdeményezést Porga Gyula polgármester nem támogatta, de azt ígérte, hogy júliusban egyeztetnek a minisztériummal. Ígérte azt is, hogy a lőtér felől Gyulafirátótra időnként rázúduló villámárvizek okozta károk megelőzése érdekében is intézkedéseket sürget.
Csak remény maradt arra, hogy a városvezetés és a minisztérium e kérdésekben végre jogszabályokba rögzített megállapodásra jutnak és nagyobb megértés, béke lesz a lőtérhasználók és az annak hatásait elszenvedők választópolgárok között.
Hartmann Ferenc az elhangzottakat kiegészítette a következőkkel: a lő és gyakorlótér használatára vonatkozó jogszabály és a környező települések esetleges kompenzációjával kapcsolatban javaslatomra Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, frakcióvezető két írásbeli kérdés nyújtott be a parlamentben.
Sajnálatosnak tartom, hogy a minisztériumok szó szerint ugyanazt a semmitmondó, lekezelő választ adták:
„elindult a Magyar Honvédség szintű lő- és gyakorlótérfejlesztési projekt is, amellyel együtt jár a vonatkozó szabályozók áttekintése.”
Nesze semmi fogd meg jól -emelte ki az önkormányzati képviselő.
Hartmann Ferenc emlékeztetett a térséget régóta foglalkoztató másik problémára is. 2009-ben -14 éve - elkészült a 82-es főút Gyulafirátót-Kádárta elkerülő szakaszának a terve, az akkori honvédelmi miniszter jóváhagyásával. A megvalósítás azonban a 2010-es fideszes városvezetés irányítása óta szinte elfelejtődött.
A 2021-es rátóti lakossági fórumon résztvevők újra jogosan hiányolták az elkerülő utat.
Az akkori honvédelmi miniszter szerint: a „minisztériumnak nem kellene foglalkoznia a 82-es út elkerülőjével, de foglalkozni fogunk vele a jó viszony megtartása érdekében. Bevittem az ügyet Palkovics László miniszterhez, és a kormány igent mondott rá.” Az elkerülő mellé zajvédő falat is ígért a miniszter.
De ez is csak a szokásos ígérgetés maradt- hangsúlyozta a képviselő.
Többször, többféle módon sürgettem az út megvalósítást, sőt MSZP országgyűlési képviselők kérésemre többször is költségvetési módosító indítványt nyújtottak be az elkerülő megvalósítása érdekében, mindhiába.
A legutóbbi Közgyűlésen a polgármestertől az a tájékoztatást kaptam, hogy a projektet a kormány felfüggesztette! (A Veszprémet érintő 8-as elkerülő szakasszal és a belső körút völgyhíddal együtt.)
Ha, majd a kormány dönt a folytatásról (egyszer valamikor) akkor a közbeszerzés 6, az újratervezés 30 hónap lesz. A kivitelezés időtartamáról nem is kaptam tájékoztatást. Az minimum 2, de inkább 3 év.
Tehát, ha ma újra indulna a folyamat, az elkerülőn 2030-ban (!) lehetne közlekedni. úgy tűnik, hogy a fideszes városvezetés és országgyűlési képviselő nem igazán foglalkoznak a veszprémi emberek évtizedes problémáival, valamint a most aktuális az ívóvízbázis védelmével.
Hartmann Ferenc a fentiek alapján feltette az eldöntendő kérdést:
„Vagy gyenge a város vezetés érdekérvényesítő képessége, vagy nem akar foglalkozni az embereket érintő problémákkal?”