A hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozatban egyebek mellett kimondják, hogy a beruházás esetében nem kell közterületi alakítási tervet készíteni, és a beruházónak senkivel nem kell szakmailag konzultánia sem az épület magasságáról, sem megjelenéséről, és ahogy az már az ilyen kiemelt beruházások esetében szokásos, nem szükséges építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, és településképi véleményezési, valamint településképi bejelentési eljárást lefolytatni sem.

A beruházás felügyeletét a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott hatáskörébe utalták.

A határozatból kiderül, hogy a Dürer Park esetében:

a földalatti építmények akár a terület 70 százalékára is kiterjedhetnek,

a föld feletti építmények pedig legfeljebb a terület felére, de nem számít beépített területnek sem az átrium, sem a fedett udvar,

a területnek ugyanakkor elég, ha legalább a 30 százaléka lesz zöldfelület,

az épületek pedig akár 35 méter magasak – vagyis legalább tízemeletesek lehetnek –,

engedélyezik a zárt sorú beépítést, akár a szomszédos épületekhez is csatlakozva,

nem kell sem elő-, sem oldal, sem hátsó kertet kialakítani, a 100 négyzetméternél nagyobb lapostetők esetén pedig 50 százalékban zöld tetőt alakíthatnak ki,

az egész területet elzárhatják a közhasználattól és nem kell közterületi parkolóhelyet sem létesíteniük.

A közvetlenül a Városliget mellett megvalósuló beruházásról korábban a HVG360-on már megírtuk, hogy környezeti hatásvizsgálat sem szükséges hozzá, hiába létesül ötezer embert befogadni képes két irodaház, és több mint kétszáz lakás.

A hétfői Magyar Közlönyben egy másik, a Váci úti rozsdaövezetben található ingatlan fejlesztését is kiemelt beruházássá nyilvánították, valamint tovább zuglói ingatlanok estében is egyedi építési szabályokat alakítottak ki.