A bizonytalanság és a lefelé mutató kockázatok miatt a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós fiskális szabályok alóli mentességet még 2023-ban is tartsák fenn, majd csak 2024-ben vezessék ki az – mondta Valdis Dombrovskis az Euórpai Bizottság alelnöke az európai szemeszter ismertetésekor – írja a Portfolio.

Dombrovskis szerint ez nagyobb mozgásteret ad a tagállamoknak a gyorsabb reakcióra, ha ez szükséges lesz.

A fiskális szabályokat az Európai Bizottság a koronavírus-válság kezdetekor függesztette fel, hogy lehetővé tegye a tagállamoknak az állami gazdasági mentőcsomagok elfogadását. A mentőcsomagok miatt a tagállami költségvetési hiányok messze túllépték a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett feltételeket.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum felfüggesztése nem jelenti azt, hogy az nincs érvényben, és a tagállamoknak nem szabad úgy érezniük, hogy szabadon költekezhetnek.

Mivel a Bizottság 2023-ban GDP-növekedésre számít, és mivel magas az infláció, már nem indokolt a támogató fiskális politika. Emellett Dombrovskis felhívja a tagállamokat, hogy térjenek vissza a prudens fiskális politikai gyakorlathoz. Felszólította a tagállamokat, hogy növeljék és ösztönözzék a beruházásaikat a digitális és zöld átmenetbe, ugyanakkor más területen mérsékeljék a kiadásokat. A Bizottság emellett más megközelítést vár az alacsony, és mást a magas államadósságú tagállamoktól – utóbbiak esetén korlátozottabb költekezéssel.

Dombrovskis azt is elmondta, hogy a Bizottság most nem fog túlzottdeficit-eljárást indítani, de ősszel és tavasszal már értékelni fogják a tagállami költségvetések megfelelését. Jelenleg csak Románia áll túlzottdeficit-eljárás alatt, de ez még a koronaválság előtt indult.

A Bizottság alelnöke emellett azt mondta, hogy többségében az egyensúlytalanságok visszaszorulását látják a tagállamokban, a magán- és az államadósságok csökkennek a történelmi csúcsról, egyedül Olaszország, Görögország és Ciprus esetében érzékelnek túlzott egyensúlytalanságokat.