Az új kormány gazdaságfejlesztésért felelős újonc minisztere, Nagy Márton nemrég azt mondta, hogy a magyar állam nagyjából 1200 milliárd forintot spórol majd saját magán, csökkentve a minisztériumok költségvetését és visszafogva az állami beruházásokat. Egyenesen azt ígérte, hogy 10 százalékkal csökkentik majd a minisztériumok költségvetését, amivel a kormány jövőre 500 milliárdforintot spórol.

A minisztériumok költségvetésén viszont nem nagyon látszik, hogy olyan nagyon megvágták volna őket, sőt, lényegében minden minisztérium több pénzzel gazdálkodhat majd jövőre, mint az idén.

Persze nem lehet az egyes minisztériumok költségvetését egy az egyben összehasonlítani a 2022-es büdzsében előirányzottal, hiszen jelentősen átszervezték a kormányzati struktúrát. Az előző három ciklus legnagyobb költségvetésű minisztériumát, az Emmit például szétrobbantották, egyes részeit, így az oktatást és az egészségügyet a Belügyminisztériumnak, a sportot a honvédelminek, a kulturális területet az új Kulturális és Innovációs Minisztériumnak adták. Így a Belügyminisztérium 2023-ra előirányzott 3570,257 milliárd forintos működési kiadásait nincs igazán értelme összehasonlítani az Emmi 2022-es 8310,928 milliárdjával.

De ha összeadjuk az összes minisztérium kiadását, akkor azért elég jól használható számot kapunk arról, mennyi pénzt szán a kormány a saját működésére. Ez az összeg pedig nemhogy csökkent volna 2022-höz képest, de még jelentősen nőtt is.

Az összes minisztérium működési kiadásaira a 2022-es költségvetésben 7579, 995 milliárd forintot szánt a kormány, 2023-ban ez az összeg majdnem 1600 milliárd forinttal több lesz, 9177, 503 milliárd forint.

Az összes költségvetési kiadás arányában is többet költ a kormány a minisztériumokra, bár nem sokkal: a 2022-es költségvetés kiadási főösszegének 26,59 százalékát tették ki a minisztériumok kiadásai, a 2023-as költségvetésben ez 27,53 százalék.

Ha nemcsak a működési, de felhalmozási kiadásokat is nézzük, mint például a Paks II projekt 150 milliárd forintos tőkeemelése a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében vagy Lázár János Építési és Beruházási minisztériumánál a határon túli műemlékekre szánt 535,7 millió forint, akkor sem látszik nagyobb spórolás a 2022-es költségvetéshez képest, az arányok elég hasonlóak maradnak.

Összességében minden minisztérium több pénzt költhet jövőre, mint idén, bár, mint említettük, a változás nehezen összehasonlítható. A spórolási szándék mindenesetre nem látszik.

Akkor hol spórol a kormány? A Köztársasági Elnök Hivatalán nem: az új elnök, Novák Katalin jóval több pénzből gazdálkodhat, pedig a minisztériumokkal szemben az ő hivatalának a jövőben sincs több feladata, mint eddig volt.

A propagandaköltéseken sem spórol a kormány, ahogy azt Czinkóczi Sándor cikkéből kiderül, a Miniszterelnöki Kabinetiroda tízszer annyi közpénzt kap jövőre, mint az idén, ekkora emelést pedig nem indokol önmagában az, hogy immár Rogán Antal minisztériuma alá tartoznak a polgári titkosszolgálatok is.