A 15 térségbeli ország parlamenti csúcstalálkozóját negyedszer hívták össze a lengyel fővárosban. Idén az 1989. június 4-i első, részben szabad lengyelországi parlamenti választások és a demokratikus rendszerváltás kezdetének 30. évfordulója adott alkalmat a találkozó megrendezéséhez. A konferencián ezért részt vesznek az egykori antikommunista ellenzék képviselői is, Magyarországot Pákh Tibor, Szalai Attila, Wittner Mária és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke képviseli.

Kövér László azt mondta, Magyarországon „politikai értelemben a kommunizmus korszakát 1990-ben, míg a posztkommunizmus korszakát 2010-ben, békés és demokratikus módon” zárták le, a 2011-es alaptörvény pedig szilárd közjogi alapot teremtett arra, hogy a kommunista rendszer többé soha ne térhessen vissza.

De védekezni kell azzal szemben, hogy Európában egyes politikai erők és a mögöttük álló erőcsoportok ma „ugyanolyan erőszakos népboldogító politikát kívánnak folytatni, immáron a totalitárius vonásokat mutató liberalizmus nevében”, mint országainkban annak idején tették a szocializmus építésének jegyében – figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke.

Szerinte a kommunizmus iránt nosztalgiát mutató liberális elit ma, a tömegmanipuláció eszközeivel élve, „a politikai korrektség jegyében elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot”. Kövér szerint erkölcsi kétségeket ébreszt, hogy „a kommunizmus Marx által elszabadított szelleme” a mai európai politikai vezető réteg jelentős része számára „nem egy pusztító rémet jelent, csupán egy izgalmas ifjúkori szellemi kalandot, amelyre ma is nosztalgiával emlékeznek”, és ez a nosztalgia „nem csupán ízléstelen, de konkrét fenyegetést is jelent”.

Szerinte a liberális elit új osztályharcot folytat „újabb és újabb, elnyomottnak definiált kisebbségi csoportok és szubkultúrák virtuális felszabadítására”, felhasználva „a nyílt erőszak eszközeinél ezerszerte hatékonyabb tömegmanipulációs módszereket”, bomlasztva ezzel „a bennünket megtartó közösségeinket, a családot, az egyházat, a nemzetet” és az ezeket egyben tartó értékeket meg normákat.

„Valaha Moszkvából, most egyesek Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy mi a helyes, haladó viselkedés” – jelentette ki Kövér, aki szerint ma a 21. század kommunikációs rendszerein keresztül „demokratikus felhatalmazás nélküli magánhatalmak oly mértékben gyakorolnak befolyást az életünkre (…), amilyenre a legrettegettebb kommunista titkosszolgálatok a legsötétebb diktatúrák idején” sem voltak képesek.

Ezekre a jelenségekre figyelmeztetni kell, és védekezni kell ellenük, különben hiába volt mindaz a szenvedés, ami „szüleink és nagyszüleink életét a kommunizmus idején meghatározta” – mondta Kövér. (MTI- 444.hu)