Megszületett a kompromisszum a hosszú távú költségvetésről: az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki

A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az Unió jövőbeli finanszírozásáról.
 
 

Megszületett a kompromisszum a hosszú távú költségvetésről: az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki

A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az Unió jövőbeli finanszírozásáról.
 
 
 
 
 

Megszületett a kompromisszum a hosszú távú költségvetésről: az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki

A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az Unió jövőbeli finanszírozásáról.

• A polgárok javát szolgálja a kiemelt uniós programok (Egészség, a kutatást támogató Horizon, Erasmus+) költségvetésének megemelése,

• Megállapodás született az új uniós bevételi források bevezetésére vonatkozó, kötelező érvényű menetrendről,

• Több szerephez jutott a Parlament a helyreállítási terv finanszírozásának ellenőrzésében,

• Erősebb biztosítékok védik a biodiverzitást és a nemek közötti egyenlőséget.

Tíz hét intenzív tárgyalás után a Parlament tárgyalódelegációja kompromisszumot kötött a Tanács elnökségével a többéves pénzügyi keretről (a 2021-27 közötti MFF-ről) és az új saját bevételekről szóló politikai megállapodásról. A megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.

A politikai megállapodásban a Parlament 16 milliárd euróval többet harcolt ki annál, mint amennyiről az uniós állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozójukon megállapodtak. 15 milliárd eurót a polgárokat a koronavírus-járvány ellen védő, a következő generáció számára lehetőségeket teremtő, és az európai értékeket védő kiemelt programokra költenek majd el. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.

A Parlament elsődleges célja azoknak a kiemelt programoknak az erőteljesebb támogatása volt, amelyek az Európai Tanács 2020. júliusi megállapodása miatt az alulfinanszírozottság veszélye fenyegetett. A tanácsi döntés ezzel figyelmen kívül hagyta az olyan uniós célkitűzéseket, mint a zöld megállapodás és a digitális menetrend.

Az újabb források elsősorban versenyjogi bírságokból (ezeket az uniós szabályozásnak nem megfelelően működő vállalatok fizetik) származnak, összhangban azzal a régóta hangoztatott parlamenti kéréssel, hogy az Európai Unió által beszedett pénzek maradjanak az uniós költségvetésben.

A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően az Európai Parlament reálértéken megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást, az Erasmus+ számára egy egész évnyi forrással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek.

Új saját bevételek

A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni.

A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére. A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben a 2021-től bevezetendő, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel mellett 2023-tól (és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmussal együtt) az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), 2024-től a digitális adón, és 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.

Hogyan használják fel a tagállamok a Következő nemzedék EU forrásait: alaposabb parlamenti ellenőrzés

A Parlament a Következő nemzedék EU nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a Parlament, a Tanács és a Bizottság) rendszeres találkozókon mérje fel az Uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A pénzeket átlátható módon kell elkölteni, és a Tanáccsal együtt a Parlament is ellenőrizni fogja az előzetesen elfogadott terveknek való megfelelést.

A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A Parlament és a Tanács azonban egy új eljárás keretében ún. „konstruktív párbeszéd" keretében a Bizottság értékelése alapján felmérheti, hogy milyen a 122. cikk alapján kezdeményezett jogi aktusok költségvetési hatása.

Átfogó ügyek: biodiverzitás, társadalmi nem és esélyegyenlőség

A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani, és ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.

Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.