A szeptember elsejétől életbe lépő kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) változása a budapesti orvosok több mint 63 százalékának okoz fejtörést, ez derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fővárosi dolgozók körében végzett kutatásából. A felmérés nem reprezentatív, 1223 budapesti orvos töltötte ki, míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fővárosban valamivel több, mint 12 ezren praktizálnak.

A kamara honlapján elérhető grafikon azt mutatja, az orvosok közel 54 százalékának a munkavállalását veszélyezteti a szeptembertől módosuló új adózási környezet. A válaszadók 52 százaléka azt írta, szándékában áll egy másik adózási formát választani ahhoz, hogy a gyógyító tevékenységét folytatni tudja.

Sok orvos katázva vállalt ügyeletet, vagy szakrendelőkben másodállást, esetleg helyettesítést az alapellátásban. Háziorvosból egyébként is hiány van a fővárosban, az Országos Kórházi Főigazgatóság július 1-jei adatai szerint

Budapesten összesen 88 alapellátó praxis áll üresen.

47 tartósan betöltetlen háziorvosi és 41 fogorvosi praxisban nincs orvos.

A bérnővérek is migrénesek lettek

Sok nyugdíjkort betöltő nővér választotta a katázást és azok is, akik az egészségügyi szolgálati jogviszony szerinti bérből nem jöttek ki hónap végén. A bérnővérek többségére Budapestre járt dolgozni, sokan vidékről vállalták a munkát a plusz pénzért – mondta a Napi.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Az egészségügyben a nővérek 10-15 százaléka bérnővérként dolgozik, sokakat érint a kata-törvény változása.

A szakszervezet azt szeretné elérni, ha a szakdolgozók alapbére legalább az uniós alapbérek 60 százalékát elérné, ha ez megvalósulna Soós Adrianna szerint ez megfékezné az ápolók tömeges külföldi elvándorlását is.

A kata-szabályok változása miatt többféle megoldást választhatnak a bérnővérek. Lesz, aki átalányadózik majd, ami persze magasabb költségekkel jár, de az is elképzelhető hogy az a szervezet, amelyik a betegellátó intézmény számára közvetítette a szakdolgozót a kórházak felé egy magasabb összegű számlát fognak kiállítani, ez pedig a kórházi számlákat növeli tovább - véli a szakszervezeti vezető.

Sok egészségügyi dolgozó elvándorolhat

Lesznek olyanok is, akik eddig bérnővérként dolgoztak és most az egészségügyi szolgálati jogviszony (eszj) keretében dolgoznak majd tovább. Sőt, a kata-törvény módosítása tovább növelheti az elvándorló szakdolgozók számát is - sorolta Soós Adrianna.

Ezt azzal magyarázta, hogy a hazai bérhelyzet siralmas, mert amíg Magyarországon egy diplomás ápoló, 30-40 év munkaviszony után, havi bruttó 300-450 ezer forintot visz haza, Angliába és Írországban a házi idősgondozóknak, napi tíz óra munkáért heti 160-250 ezer forintot fizetnek, ez havi 680-960 ezer forintot jelent, plusz szállást és ellátást is kapnak az idősgondozásért.

A bérnővérek jelenléte a szakszervezeti vezető szerint eddig is bérfeszültséget okozott az intézményekben, mivel az óradíjuk körülbelül kétszerese volt az eszj keretében foglalkoztatott ápolókénak.

Az egészségügyi jogviszony keretében foglalkoztatott ápolók óránként nettó 1500 forintért dolgoznak, a bérnővérek órabére pedig meghaladja már a 3000 forintot is - emelte ki Soós Adrianna.

Az eszj kertében foglalkoztatott kollégák pedig igazságtalannak tartották a magasabb díjazást, de szerinte arra senki nem gondol, hogy a bérnővéreknek nem jár se szabadság, se betegállomány és a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz.

Így változik a kata szeptember 1-jétől:

a kata bevételi értékhatára 18 millió forintra emelkedik az eddigi 12 millióról,

az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint,

az adónem új szabályai szerint a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosságnak saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.