Közigazgatási bíróságok – az EU felszólította Ádert, hogy ne írja alá a törvényt

Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek – írja a nepszava.hu.
 
 

Közigazgatási bíróságok – az EU felszólította Ádert, hogy ne írja alá a törvényt

Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek – írja a nepszava.hu.
 
 
 
 
 

Közigazgatási bíróságok – az EU felszólította Ádert, hogy ne írja alá a törvényt

Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek – írja a nepszava.hu.

Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.

Dunja Mijatovic az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: komoly kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett.

Sajnálatos, hogy a magyar kormány és a parlament nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, mielőtt elfogadták az igazságügyi miniszter által kezdeményezett törvénycsomagot. Az intézkedésről szóló társadalmi vita meglehetősen korlátozott volt – írta az emberi jogi biztos.

Mijatovic felszólította a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a csomagot a parlamentnek, így lehetővé téve annak alapos felülvizsgálatát. Hozzátette: az ügyet fel fogja vetni a magyar hatóságok képviselőivel folytatott tárgyalásain.

Mint megírtuk, szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását. A kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

Ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd.

A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben.

A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg. 

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken arról tájékoztatta az MTI-t: a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát a jövő héten végzik el, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a szerdán elfogadott jogszabályt még nem küldte meg az államfőnek. 

Közleményük szerint Áder János köztársasági elnök, ahogy az elmúlt hat év során minden esetben, most is eleget téve az alaptörvényében lefektetett jogainak és kötelezettségeinek, kellő körültekintéssel vizsgálja meg a törvény alkotmányosságát. Forrás nepszava.hu

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.