Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa elutasította Szél Bernadett független képviselő panaszát. Szél azt kifogásolta, hogy míg korábban a törvény azt mondta: „A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít.”, a tavalyi módosítás után ez maradt: „A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet.”

Szél Bernadett szerint ez alaptörvény-ellenes módon leszűkíti az ő ellenőrzési jogát a végrehajtó hatalom működése felett.

„Bizonyos információk ugyanis, amelyek a közfeladatot ellátó szervek tevékenységére vonatkoznak, és amelyeknek a nyilvánossága elengedhetetlen a működésük jogszerűségének biztosításához, kizárólag személyes jelenlét útján szerezhetők be (sőt: egy intézmény valódi állapotának megismerése adott esetben előzetes bejelentés nélküli személyes jelenlétet tesz szükségessé).”

Az Alaptörvény pedig kimondja:

A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” És „Mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy látja: a jogszabály „jelenleg sem zárja ki kategorikusan annak a lehetőségét, hogy egy országgyűlési képviselő személyes látogatást tegyen valamely közigazgatási szervnél, közintézetnél vagy közintézménynél, és a helyszínen, közvetlenül tájékozódjon.

… a képviselő helyszíni látogatása az előzetes egyeztetést előíró törvénymódosítás ellenére is a közvetlen információszerzés egyik lehetséges – bár a parlamenti kontroll más eszközeihez képest atipikus – részjogosítványa maradt.”

Négy alkotmánybíró szerint a képviselő tájékozódási joga nem azonos a közérdekű adatok megismerésének minden állampolgárt megillető jogával, vagyis alkotmányjogi jellegét tekintve nem alapjog.

Ezzel egyedül Szalay Péter alkotmánybíró nem értett egyet. Szerinte a törvénymódosítás visszalépést jelentett, és az Ab-nak alaposabban meg kellett volna vizsgálnia ennek alkotmányosságát.