Pál Béla, országgyűlési képviselő (MSZP) hivatalosan is bejelentette, hogy a jelöltséghez szükséges ötszáz aláírással már rendelkezik és ezt megköszönte az őt támogató választóknak. Azt is hangsúlyozta, hogy ennek ellenére tovább folytatják az aláírásgyűjtést, a kitelepüléseken, a pártirodán, de ha igény van rá, házhoz is elmennek, mert fontosnak tartják azt, hogy találkozzanak a választókkal és megismerjék a véleményeiket, tapasztalataikat.

A képviselő elmondta, hogy ez a tájékoztató az oktatás aktuális kérdéseivel foglalkozik, ami Veszprém számára az egyetem miatt az egyik meghatározó terület.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP Országos Elnökségének tagja szerint az elmúlt négy év kormányzata az oktatás terén hozott döntéseire több okból sem lehet igazán büszke.

Egyrészt, mert a tankötelezettségi korhatár leszállításával az állam pont a legrászorultabb családokban élő gyerekek kezét engedte el. Ezek a gyerekek már nagyon fiatalon kikerülnek az életbe és a nem megfelelő felkészültségük miatt, egy egész életre elfognak kallódni. Nem találhatnak tisztességes munkát és ezért nem lehetnek hasznos tagjai az országnak.

Másodszor, az új pedagógusi életpálya modell bevezetésével olyan minősítési rendszer lép életbe, ami sokakkal szemben méltánytalan és megalázó, mert egy bizonyítási sorba állítja a kezdő pedagógusokat, a több szakvizsgával és évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárokkal. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy milyen modell az, ahol a politika ítéli meg a pedagógus erkölcsi magatartásának a mértékét.

Kunhalmi Ágnes szerint nagy problémák vannak a nemzeti alaptantervvel is. El kell törölni az olyan írók és költők műveinek tanítását, akik mögött a náci múlt és ideológia bizonyítható. Ezek nem lehetnek ott a gyerekek oktatásában. Másrészt, az a követelményrendszer, ami most megfogalmazásra került túlzsúfolt, mert a lexikális tudást helyezték előtérbe, amit csak „biflázással” lehet elsajátítani.

A képviselő kifogásokat fogalmazott meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban is, amely szerinte csak a kormányzati centralizációt erősítette és kikapcsolta az oktatással kapcsolatos döntésekből a helyi érdekeltségeket.

A tankönyvek előállításának kérdésében is sok probléma van, mert egyes helyeken a gyerekek előbb kapták meg a féléves érdemjegyüket, mint a tankönyveiket, amiből egyébként tanulniuk kellett volna. A képviselő szerint a jó szolgáltatás ezen a területen elmaradt és a tankönyvpiaci verseny az egyéni érdekek érvényesítése miatt nem valósult meg.

Megítélése szerint a kormány, oktatásban végrehajtott túlzott centralizációja torzulásokat okozott, ezért a nevelésben a megfelelő készség és a kreatív képesség kialakítása mára már nem elérhető mint nevelési cél.

Hiller István, az MSZP szakpolitikusa azt hangsúlyozta, hogy az Orbán kormány négy éves oktatáspolitikája a felsőoktatáson „négy éven túl gyógyuló sebeket ejtett!” Az elmúlt időszak kormányzása alatt a felsőoktatásra egyetlen olyan szabályozást sem fogadtak el, ami meghatározó lenne. Volt erre egy próbálkozás a törvényi szabályozásra 2013. december végén, de a kormány ezt sem vitte az országgyűlés elé.

Ami látszik, az a számokból érzékelhető- mondta Hiller István. 2010-ben a felsőoktatás támogatása még 186 milliárd forint volt és ezt 2013 végére 123 milliárdra csökkentették, ami a szektorból 30 százalékos kivonást jelentett. Ez a kivonás a hallgatói létszám csökkentését irányozta elő.

Hiller István Veszprémmel kapcsolatban hangsúlyozta – a saját tapasztalata szerint a városnak egy nagyon jól működő egyeteme van. Nagyon sok területen az országos átlag felett teljesít, de vannak olyan szakjai is, amelyek országos szinten az első három hely között szerepelnek.

Ennek az egyetemnek az elmúlt években, azt kellet megélnie, hogy a magyar átlagnál nagyobb költségvetési megvonást szenvedjen el. Amíg 2009-ben a költségvetési támogatása 6 milliárd felett volt, 2012-ben ez 4,5 milliárdra és 2013-ban már 3,2 milliárdra zsugorodott, ami összességében 45 százalékos csökkenést jelentett.

A politikus szerint az egyetem a gazdasági tevékenységének köszönheti azt, hogy talpon tudott maradni és ma is stabilan működik, de azt látni kell, hogy az állami finanszírozás ilyen mértékű kivonását csak néhány évig képes még elviselni.

Ugyanilyen beszédesek ítélte meg a hallgatói létszámok alakulását is. 2010-ben 7080 államilag finanszírozott helyen kezdhettek a hallgatók, 2013-ban csak 4104 ilyen lehetőség volt, ami 42 százalékos csökkenést jelentett. Az ilyen csökkenés miatt az egyetem elveszítheti a stabilitását és a jelentőségét.

Ezért van szükség változásra az ország vezetésében, hogy ezeket a folyamatokat megállítsuk – hangsúlyozta Hiller István. Azt is kiemelte, hogy a szocialista párt győzelme esetén 2014 szeptemberétől az alapképzésben, a 240 minimum pontszámot elérteknek már nem lenne tandíjfizetési kötelezettségük. A felsőoktatás finanszírozását is új alapokra helyeznének, itt a minőség alapú fejlesztést valósítanának meg és ebben Veszprém csak jól járna. Előtérbe helyeznének a tudományos tevékenységben elért eredményeket és a regionalitás fontosságát.

Hiller István egy kérdésre válaszolva fontosnak tartotta elmondani azt, hogy Magyarországon nincs diplomás túlképzés. Jelenleg a világon Japán a vezető hatalom ebben is, mert az ott élő 30 éves korosztály 85 százaléka rendelkezik diplomával. Ez az átlag ma Európában 40-45 százalék. Magyarország ezt az átlagot 2020-ra szerette volna elérni, de ezt az ilyen csökkenő tendenciával lehetetlen teljesíteni.