Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik – írja a 24.hu.

A hírportál összesítése szerint a forrás több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta.

A kormány ugyan rövid időre meggondolta magát, és tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva viszont már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet.

Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látvány csapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak.

Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.

Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt.

Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek.

Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot.

Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja,Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt, emlékeztet a hírportál. Forrás nepszava.hu