Magyarország tavaly 54 835 tartózkodási engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak - idézi a 24.hu az Eurostat összesítését.

Az élen az ukránok állnak 20 744 engedéllyel (37,8 százalék), hatezret kínaiak kaptak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnámiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt kaptak törökök, indiaiak, az Egyesült Államokból érkezők, illetve oroszok.

Magyarország a szomszédos EU-s országokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgárnak ad tartózkodási engedélyt. Míg hazánk az elmúlt évben 20 744 ukránnak (feltehetőleg sok kárpátaljai magyarnak is), tette lehetővé az itt tartózkodást, addig ez a szám Szlovéniában 258, Romániában 512, Ausztriában 1192, Horvátországban 1614, míg Szlovákiában 10 017.

Ugyanez az adat a kínai állampolgárok esetében nálunk 5998, míg Szlovákiába 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában 632. Dél-koreai állampolgár 2063 kapott ideiglenes engedélyt munkavégzés (vélhetően az akkumulátor- és gumigyárak miatt) vagy más ok miatt Magyarországon. Ezzel szemben Szlovénia 19, Horvátország 30, Románia 46, Ausztria 167, Szlovákia 203 dél-koreai embernek adott ilyen dokumentumot.

A Magyarországon engedélyt kapók 58 százaléka munkavégzés miatt, 16 százaléka oktatási célból, minden tizenötödik családi okok miatt, minden ötödik pedig egyéb okokra hivatkozva kapott tartózkodási engedélyt. Az ukránok és a szerbek általában dolgozni érkeztek, a kínaiak kétharmada, az oroszok fele pedig egyéb okokat jelölt meg. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.