A majdnem háromszáz tétel közül, amelyből az Eurostat kiszámolja az inflációt, 242-ről van magyar szám, ezek közül 98-ban az unió három legdurvábbja között van a magyar drágulás. Tételesen néztük végig, miben akkora az itteni áremelkedés, mint sehol, vagy szinte sehol máshol.

A magyar infláció a hatodik legnagyobb az egész Európai Unióban, csak a három balti állam, valamint Csehország és Bulgária fogyasztói árai nőnek durvább ütemben, mint az itteniek – tette közzé nemrég az Eurostat.

Az is egyértelmű az adatokat elnézve, hogy nálunk teljesen másképp áll össze az infláció, mint Európa gyakorlatilag bármelyik más országában: szinte mindenhol máshol a háztartási energia és az üzemanyagok ára száll el elképesztő módon, nálunk az alig, cserébe nagyjából minden más sokkal jobban drágul, mint a többi országban.

De mennyire igaz ez az állítás akkor, ha mélyre ásunk az inflációs adatokban? Nos, nagyon. Sőt, tulajdonképp jobban, mint hinnénk.

Az Eurostat a maga inflációs mutatóját 293 termékcsoport árainak változása alapján számolja ki, ezek közül 242-ben van magyar adat – nyilván például a tengeri hajóutak vagy a frissen felszolgált tenger gyümölcsei áráról nem volna értelme magyar számot bekérniük a statisztikusoknak, de tucatnyi olyan javítási szolgáltatás is akad a felsorolásban, amelyről valamiért csak a lengyelek és egy-két másik ország küld be külön számokat. Ahol van releváns szám Magyarországról, ott azt látjuk a legfrissebb, júliusról szóló statisztikában:

a 242 termékcsoport közül 48 esetében a magyar árak nőnek a legdurvábban,

23 olyan található, amelynél a második legnagyobb drágulás a mienk, 27, amiben a harmadik,

összesen 189 termékcsoportnál van a magyarországi drágulás a 10 legnagyobb között, csak 53-nál nem.

Még rosszabb a helyzet, ha csak az élelmiszereket nézzük. Azoknál nagyítóval kell keresni azokat a termékeket, amelyeknél nem a magyar drágulás a legnagyobb. A hatósági árazás annyira volt elegendő, hogy így sem a mienk legyen az egész EU legnagyobb élelmiszer-drágulása.