Gerstmár Ferenc, az LMP önkormányzati képviselője a Klebeisberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerületének irodája előtt ismertette pártja álláspontját a szakmunkásképzés jelenlegi helyzetéről.

Emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben megjelent sajtóhírek szerint meglehetősen pesszimista hangulatban zajlott a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) tanévzárója. A kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy korábban a mesterembereknek komoly szakmai presztízsük volt. A képzésből ma kikerülő gyerekek 60-70 százaléka olyan végzettséghez jut, amivel nem megy semmire. A VKIK elnöke szerint ki kellene venni a szakiskolai képzést a Klebeisberg Intézményfenntartó Központ felügyelete alól, a szakképzés irányítását és ellenőrzését a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kellene rendelni.

Az önkormányzati képviselő szerint nem meglepőek a negatív hangok, mert az elmúlt évtized oktatási reformjainak a legnagyobb vesztese a szakmunkásképzés volt. Hibás elképzelésnek bizonyult, hogy a 9 – 10. osztályokban nem lehetett folytatni a szakmai alapozó oktatást és nem volt gyakorlati foglalkozás.

A szakiskolai képzés időtartamának 3 évre történő csökkentése tovább gyarapítja a funkcionális analfabéta felnőttek számát, akik így a magas szintű, minőségi szakmunka elvégzésére nem lesznek képesek. Magyarország szakiskolái jelenleg egy zsákutcás iskolatípust képviselnek, ahol a végzett fiatalok a minimális közismereti tárgyak alacsony óraszámai miatt nem tudnak továbbtanulni. A képviselő nem hisz abban, hogy egy ilyen szakmunkásképzést követően a fiatalok két év alatt letehetnének az érettségi vizsgát.

Gerstmár Ferenc hibának tarja a tankötelezettségi korhatár 16 évre történő leszállítását is. A zömében hátrányos helyzetű, szakiskolai tanulók számára indokolt a hosszabb és főleg intenzívebb és hatékonyabb tanulási feltételek megteremtése. Egységesen 3 év alatt nem lehet biztosítani a XXI. század igényeit kielégítő szakmunkásképzést. Heti 5 -6 óra közismereti oktatással nem lehet felkészíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra, a minimális nyelvtudásra és az informatikai alapismeretekre.

Az LMP a szakképzéseket a nyolcadik osztályra építetten, alapvetően 4 éves modellben javasolja bevezetni. A 9 -10. osztályokban 50 -50 százalékban közismereti, valamint szakmai, elméleti és gyakorlati képzést javasolnak. Az ezt követő két évben a tanulók 80 -85 százalékban kapnának szakmai és a fennmaradóban közismereti képzést.